Olaf Scholz nyerte a harmadik televíziós vitát is

A német kancellárjelöltek harmadik, egyben utolsó televíziós vitáján is a szociáldemokrata jelölt, Olaf Scholz győzött a vasárnap este sugárzott műsor után közzétett első felmérés szerint.

A Sat1, a Pro7 és a Kabel1 országos kereskedelmi csatornán élőben sugárzott műsor nézőinek körében végzett felmérés szerint messze Olaf Scholz volt a legjobb. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusát 42 százalék találta a leginkább meggyőzőnek. A második Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének jelöltje, aki a nézők 27 százaléka szerint szerepelt a legjobban a 90 perces vitában. A harmadik – és utolsó – helyen Annalena Baerbock, a Zöldek jelöltje végzett 25 százalékkal. A nézők 6 százaléka nem tudott dönteni. A felmérést a Forsa közvélemény-kutató társaság végezte 2291 néző megkérdezésével.

https://www.instagram.com/p/CUBE1Z-qJMj/

A kancellárjelöltek első két televíziós vitáját is hasonlóan ítélték meg a nézők. A legtöbben mindkétszer Olaf Scholzot találták a legjobbnak, Armin Laschet az első vitán harmadik, a második vitán a második helyet érte el, Annalena Baerbock először második, másodszor harmadik lett.

A kancellárjelöltek csak a három televíziós vitán találkoztak a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampányban. Mindegyik vita hangneme udvarias volt. A három rendezvény közös jellemzője volt, hogy társadalompolitikai ügyek – családtámogatás, lakhatás, nyugdíj, egészségügy -, az adórendszer és a klímaváltozás állt a középpontban. Nemzetközi, külpolitikai ügyekről az afganisztáni helyzetet kivéve nem esett szót, így például az „Európai Unió” kifejezés egyik vitán sem hangzott el. A német nyilvánosságban tárgyalt nagy témák közül hiányzott, vagy legfeljebb érintőlegesen jelent meg a társadalmi integráció és a bevándorlás ügye is. Mindez azonban főleg a vitarendezők – a tévétársaságok – döntéseinek tulajdonítható.

Az első kettő után a harmadik tévévitán is megmutatkozott, hogy a jelöltek teljesítményének nézői megítélésében mutatkozó jelentős különbségekhez képest kisebbek voltak az eltérések a jelöltek terveiben, ígéreteiben. Ugyanakkor az utolsó vitára egyértelművé vált, hogy az SPD leginkább a Zöldekkel kormányozna, ami a Zöldeknek sem lenne ellenére, és mindkét pártban úgy vélik, hogy a CDU/CSU-nak ellenzékben kellene kipihennie a kormányon töltött utóbbi 16 év fáradalmait.

A lehetséges koalíciókkal kapcsolatban Armin Laschet ismét azt emelte ki, hogy baloldali fordulat fenyeget, mert az SPD és a Zöldek az általa szélsőbaloldalinak nevezett Die Linke (Baloldal) közreműködésével kormányoznának. Az SPD és a Zöldek kancellárjelöltje a harmadik vitán sem zárta ki azt a lehetőséget, hogy legalábbis koalíciós tárgyalást folytatnának az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldallal.

A legutóbbi felmérések szerint az SPD a szavazatok 25-26 százalékát gyűjtheti össze szeptember 26-án. A CDU/CSU 21-23 százalékot szerezhet, a Zöldek 17 százalék körüli eredményre számíthatnak. A kisebb pártok közül a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) egyaránt 11 százalékos eredménnyel végezhet, a Baloldal pedig a szavazatok 6 százalékát gyűjtheti össze.

A választás már el is kezdődött augusztus 16-án, a levélszavazás lehetőségének megnyitásával. Szakértői várakozások szerint a koronavírus-járvány miatt minden korábbinál többen élhetnek a lehetőséggel, így a levélben leadott szavazatok aránya akár 50 százalékig is emelkedhet a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson regisztrált 28,6 százalékról.

Forrás: MTI

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »