Az EU történetében először Németország sem spórolni akar

Új szintre emeli az európai egységfolyamatot a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását szolgáló Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) – jelentette ki Olaf Scholz német pénzügyminiszter kedden Berlinben az RRF forrásainak felhasználásáról szóló német és francia nemzeti terv közös bemutatóján, amelyet Bruno Le Maire francia pénzügyminiszterrel tartott.

Olaf Scholz kiemelte, hogy a német-francia kezdeményezésre megteremtett RRF – amely 672,5 milliárd euró forrást biztosít a tagállamoknak – “nemcsak azt bizonyítja, hogy az EU le tud legyőzni egy súlyos válságot, hanem azt is, hogy képes jövőt építeni”. Az RRF révén az EU megerősödve kerül ki a válságból, és elindul “a klímabarát és digitális jövő” felé – mondta. Hozzátette, hogy “az RRF-nek köszönhetően valamennyi tagország megkapja az ambiciózus helyreállítási tervek megvalósításához szükséges forrásokat, ami döntő különbség a tíz évvel ezelőtti globális pénzügyi válságra adott válaszhoz képest”. Ismertette, hogy Németország Franciaországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal együtt nyújtja be nemzeti tervét az Európai Bizottsághoz.

Bruno Le Maire kiemelte, hogy a francia-német együttműködés meghatározó volt az RRF megteremtésében, és erre mindkét nemzet büszke lehet. Ezt az együttműködést jellemezve rámutatott, hogy Franciaország és Németország egyetértésre jutott abban, hogy az EU történetében először a tagállamoknak közösen kell hitelt felvenniük, és egyetértésre jutottak abban is, hogy egyelőre nem az államháztartási hiány és az államadósság csökkentésére kell összpontosítani, hanem erőteljes beruházási tevékenységet kell folytatni.

A franciák nem először szólaltak fel a költségvetési fegyelemre és az államadósság kezelésére vonatkozó szigorú uniós szabályozás ellen, de a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai ezúttal Németországot is meggyőzték arról, hogy most nem az adósságok lefaragása a fő cél.

A Helyreállítási Alap elindításával – és a közös adósságkibocsátással – azonban várhatóan nem állnak meg a reformok, Franciaország ugyanis 2022 első felében az Európai Unió soros elnökeként az uniós költségvetési szabályok felülvizsgálatára készül javaslatot tenni.

Irreálissá váltak a keretszámok

Ennek keretében eltörölnék a 3 százalékos deficitszabályt és a 60%-os államadósság-plafont is – tegyük hozzá, már alig van olyan ország az Európai Unióban, amely megfelelne ezeknek a szabályoknak. Az Európai Unió 27 országának átlagos államadóssága a tavalyi év végére a GDP 90,7 százalékára emelkedett, azaz több, mint másfélszerese a kitűzött 60%-os célnak, de ha csak az eurót használó országok (eurózóna) átlagos mutatóját nézzük, még rosszabb a helyzet, már 98%-on áll ez a mutató. És ez csak az átlag, Görögország például már 200% felett jár, de már Németország sem felel meg a 60%-os főszabálynak, ott is 69,8%-ra emelkedett a GDP-arányos államadósság.

GDP-arányos államadósság az Európai Unió országaiban 2020 végén. Forrás: Eurostat

A költségvetési hiány tekintetében sem jobb a helyzet, az Eurostat múlt héten közölte, hogy a 19 országot tömörítő euróövezetben a GDP-arányos államháztartási deficit 7,2 százalékra emelkedett tavaly a 2019. év végi 0,6 százalék hiányról, a teljes Európai Unióban pedig 0,5 százalék deficitről 6,9 százalékra ugrott a hiány.

Magyarország sem úszta meg

Hasonló folyamatok láthatók hazánkban is. Magyarország államadóssága a múlt év végén több mint 38 ezer 408 milliárd forint volt, ami a GDP 80,4 százalékának felelt meg. A GDP-hez mérten a magyar államadósság 2019 végén még csak 65,5 százalék, 2018 végén 69,1 százalék, 2017 végén 72,2 százalék volt, tehát egy enyhén csökkenő adósságpályát nullázott le a koronavírus-járvány.

Az államháztartási hiány Magyarországon a GDP-hez mérten tavaly 8,1 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 2,1 százalékról. 2018-ban ugyancsak 2,1 százalék, 2017-ben pedig 2,4 százalék volt a hiány.

A koronavírust nem érdeklik a maastrichti kritériumok

A franciák megunták a maastrichti kritériumokat

Olaf Scholz kérdésre válaszolva elmondta, hogy a nemzeti tervek véglegesítése előtt mindkét kormány egyeztetett az Európai Bizottsággal arról, hogy miként építsék be tervükbe a brüsszeli testület úgynevezett országspecifikus ajánlásait. Az ajánlásokban szereplő ügyek, köztük a versenyképesség erősítése és a kormányzati reformok előmozdítása mind be is kerültek a közösségi támogatás felhasználására készített nemzeti tervekbe – hangsúlyozta a német pénzügyminiszter.

A közös online tájékoztatón bemutatott nemzeti tervek szerint Németország mintegy 28 milliárd eurót, Franciaország csaknem 40 milliárd eurót használhat fel. A források legnagyobb részét az éghajlatváltozás megfékezését és a társadalom és gazdaság digitalizációját szolgáló beruházásokra, fejlesztésekre fordítják.

Így például Németországban tervezik, hogy ötmilliárd euró megmozgatásával támogatást biztosítanak bő félmillió elektromos meghajtású gépkocsi megvásárlásához, és az ilyen autók használatához szükséges töltőállomásokból kiépítenek 400 ezret lakóépületekhez tartozó parkolókban, garázsokban, további 50 ezret pedig közterületen. Tervezik a többi között azt is, hogy egy hárommilliárd eurós fejlesztéssel előmozdítják a közigazgatási ügyintézés digitalizációját.

Forrás: MTI / Kitekintő / Eurostat

Felkapott hírek

Friss hírek

Négy hétre lezárják Szingapúrt

Szingapúr a világ egyik legkevésbé fertőzött országa, a koronavírus-járvány első hulláma óta nem volt érzékelhető növekedés az esetszámokban, a napi új fertőzöttek száma utoljára tavaly szeptemberben járt napi 50 felett és eddig összesen 31-en haltak meg a betegségben az 5,89 millió lakossal rendelkező országban.

Read More »