Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Hszi Csin-ping kínai elnök is részt veszt a csütörtökön kezdődő, kétnapos klímacsúcson, amelyet Joe Biden amerikai elnök kezdeményezett – közölte a kínai külügyminisztérium szerdán.
Hszi videokapcsolaton keresztül mond majd beszédet az eseményen, hasonlóan a dél-kínai Hajnan szigetén fekvő Boao városban rendezett ázsiai gazdasági konferencia (Boao Forum for Asia – BFA) nyitó üléséhez, ahol tegnap szólalt fel a kínai elnök.
Peking és Washington feszült viszonya ellenére a klímavédelem terén hajlandónak mutatkoznak az együttműködésre. John Kerry amerikai klímavédelmi különmegbízott a múlt héten Sanghajban folytatott tárgyalásokat Hszie Csen-hua kínai klímavédelmi főtárgyalóval. Egyeztetéseik nyomán vasárnap a két ország közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben leszögezték:
A kínai elnök múlt pénteken Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott egyeztetést videokapcsolaton keresztül a klímaváltozásról. Hszi a megbeszélésen hangsúlyozta: a klímaváltozással az emberiségnek közösen kell szembenéznie, az nem lehet ürügy más országok megtámadására vagy kereskedelmi akadályok alkalmazására.
Az Egyesült Államok és Kína a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója. A légkörben mért szén-dioxid szint évtizedek óta folyamatosan nő, az előrejelzések szerint az idei átlag eléri a 416,3 ppm-et, azaz egymillió részecskényi levegőből átlagosan 416,3 részecske lesz szén-dioxid.
A légkörben mért szén-dioxid szintek éves átlaga az 1960-as évektől napjainkig. Forrás: MTVA
A klímavédelmi párbeszéd megszakadt Donald Trump idén befejeződött amerikai elnöksége alatt, mert Trump egyoldalúan kiléptette országát a párizsi klímaegyezményből azzal az indoklással, hogy a megállapodás tisztességtelenül bünteti az amerikai vállalatokat. Utódja, Joe Biden hivatalba lépésekor visszavezette az Egyesült Államokat az egyezményhez, és mintegy 40 vezetőt hívott meg az általa kezdeményezett klímacsúcsra.
A kínai elnök a tavaly szeptemberi ENSZ közgyűlésen bejelentette, hogy Kína 2030-tól jelentősen csökkenteni kívánja a szén-dioxid-kibocsátását, és 2060-ra tervezi elérni a karbonsemlegességet. Kína emellett a világ országai közül a legtöbbet költ az új energiájú fejlesztésekre, ugyanakkor jelenleg még az elektromos áram körülbelül 65%-át szénből nyerik.
Forrás: MTI / IEA
