Boris Johnson nemet mondott a skót függetlenségi népszavazásra

Boris Johnson brit miniszterelnök kedden elutasította az újabb skóciai függetlenségi népszavazás engedélyezését.

Nicola Sturgeon skót kormányfőnek küldött, a Downing Street által ismertetett levelében Johnson leszögezi: Sturgeon és elődje, Alex Salmond előző skót miniszterelnök egyaránt személyesen ígérte meg a skót függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás előtt, hogy az a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól. A 2014-es népszavazáson a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.

Boris Johnson keddi levele szerint a brit kormány változatlanul a skót nép e demokratikus döntéséhez, valamint Nicola Sturgeon és Alex Salmond ígéretéhez tartja magát. A brit miniszterelnök közölte: ennek alapján nem áll módjában teljesíteni azt a kérést, hogy London adja át az újabb függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges döntési hatásköröket Skóciának.

Sturgeon a decemberi nagy-britanniai parlamenti választás után szólította fel hivatalosan Londont annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi referendum kiírásáról. A választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a brit EU-tagság megszűnését határozottan elvető Skót Nemzeti Párt (SNP) a skóciai szavazatok 45 százalékát kapta, 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson, és a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. Az SNP alsóházi frakciójának létszáma így tizenhárom fővel emelkedett.

Skócia megkezdi az újabb függetlenségi népszavazás előkészítését

Elsöprő konzervatív győzelem a brit választáson, biztosra vehető a januári Brexit

Nicola Sturgeon – aki az SNP vezetőjeként tölti be a skót miniszterelnöki tisztséget – már az idei év második felében szeretné megtartani az újabb népszavazást Skócia függetlenségéről, és a decemberi választás után Johnsonnak küldött levelében felszólította a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának hatáskörét. Hozzátette: ha a brit kormány ezt elutasítja, nem szabad azt az illúziót táplálnia, hogy ezzel az ügy le is zárul. A skót kormányfő ezzel – elutasító döntés esetére – alig burkoltan jogi eljárást helyezett kilátásba London ellen.

Keddi válaszlevelében Boris Johnson azonban leszögezte: a skót nép annak az ígéretnek az ismeretében voksolt döntő többséggel az Egyesült Királyság egyben tartása mellett, amely szerint a népszavazási döntés egy nemzedéknyi időre szól. A konzervatív párti brit miniszterelnök szerint egy újabb függetlenségi referendum csak meghosszabbítaná a Skóciára már egy évtizede jellemző politikai stagnálást, és ismét a skót iskolák, kórházak és munkahelyek látnák kárát az Egyesült Királyság szétbontását célzó kampánynak.

A skót kormány a decemberi választás után közzétett egy 38 oldalas tanulmányt az újabb függetlenségi népszavazás mellett szóló érvekről. A tanulmány szerint a 2014-ben tartott függetlenségi referendum óta olyan horderejű változások történtek, amelyek indokolják, hogy a skót nép újból átgondolhassa az Egyesült Királyságon belül elfoglalt helyét. A dokumentum szerint a legfőbb ilyen változás az, hogy Skócia a skót nép akarata ellenére lesz kénytelen távozni az Európai Unióból, amikor az Egyesült Királyság – várhatóan a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján – kilép az EU-ból.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London “kirángassa” az EU-ból. A BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: meggyőződése, hogy Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszaléphetne az Európai Unióba.

Skócia foggal-körömmel ragaszkodik az EU-tagsághoz

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Tönkreteszi az árnyékgazdaságban dolgozókat a koronavírus

Az IMF novemberi jelentése szerint az árnyékgazdaság  - azaz a feketén alkalmazott munkaerő használata - jelentős részt tesz ki sok európai ország gazdaságának működésében, a mérték 10%-tól egészen 40%-ig terjed. A jelenlegi válság során ez a szegmens nem részesül a kormányzati juttatásokból, így rengeteg ember marad pénz és bármiféle állami segítség nélkül.

Read More »

Bizakodó képet mutat a friss kínai BMI-adat

A kis- és középvállalatokra összpontosító Caixin/Markit felmérés szerdán közzétett adatai szerint a kínai feldolgozóipari beszerzési menedzser-index (BMI) a februári, soha nem látott mélypontnak számító 40,3 pontról márciusban 50,1 pontra - azaz a növekedést és a visszaesést egymástól elválasztó 50 pontos küszöb fölé - erősödött vissza.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás