Kazahsztán szerepe mint globális befektetési központ

Az ország, amely előnyös elhelyezkedése révén egyaránt kényelmesen kapcsolódik az európai, az ázsiai és közel-keleti piacokhoz, a befektetések fellendítésével kívánja segíteni a gazdasági növekedést – és mindezt sikeresen teszi.

1991-es függetlenedése óta Kazahsztán kiemelt figyelmet fordított befektetési politikájára, mint a gazdasági növekedés és fejlődés egyik alapvető tényezőjére. Ennek természetesen van értelme – a beruházások megkönnyítik a gazdasági növekedést, ami pedig lehetővé teszi az életszínvonal és a szociális jólét emelkedését. Mindössze 28 év alatt az ország több mint 320 milliárd dollár közvetlen külföldi befektetést vonzott be.

Mindezen okokból kifolyólag Kazahsztán mára a globális gazdaság fontos szereplőjévé vált, és vonzó befektetési célponttá lépett elő. Az infrastruktúra fejlesztésére irányuló következetes erőfeszítéseknek, valamint a kínai “Egy övezet, egy út” kezdeményezésben való aktív részvételnek köszönhetően a legnagyobb nemzetközi kereskedelmi folyosók keresztülhaladnak az országon, elhelyezkedése pedig lehetővé teszi az európai, az ázsiai és a közel-keleti piacok összekapcsolását, ahol a világ GDP-jének 65 százaléka termelődik.

Az intézkedések

Gazdaságának diverzifikálása céljából Kazahsztán számos ágazatban kínál hatalmas lehetőségeket a befektetők számára – ide tartozik a mezőgazdaság, a petrolkémia, a kohászat, az idegenforgalom és a gyógyszeripar.

A kormány folyamatosan újabb és újabb intézkedéseket tesz a kedvező befektetési környezet biztosítása érdekében, például létrehoztak 12 speciális gazdasági övezetet, amelyek különféle adókedvezményekkel csábítják az országba a befektetőket. A beruházásokat koordináló szervezetek közül kiemelkedik a szolgáltatások egész sorát nyújtó Kazakh Invest, amely egyebek mellett az említett gazdasági övezetek működését is összefogja.

Emellett az Asztanai Nemzetközi Pénzügyi Központ (Astana International Financial Centre – AIFC) bevezette az angol közjogi alapelveket a közép-ázsiai régióban. Mint ilyen, Kazahsztán jelenleg a 28. helyen áll a Világbank Doing Business ranglistáján, összhangban a befektetési környezet javításával kapcsolatos folyamatos erőfeszítésekkel. Az ország mindazonáltal még magasabb babérokra tör.

Asztana belvárosa. Kép forrása: Wikipédia

Az eddigi eredmények ígéretesek

A közép-ázsiai régióba áramló közvetlen külföldi befektetések körülbelül 75 százaléka Kazahsztánba érkezik – ez 2018-ban több mint 24 milliárd dollár értékű beruházást jelentett az országnak. Az elmúlt öt évben a legfontosabb külföldi befektetők Hollandia (33,8 milliárd dollár), az Egyesült Államok (19,4 milliárd dollár), Svájc (12,5 milliárd dollár), Kína (6,2 milliárd dollár) és Franciaország (4,7 milliárd dollár) voltak az országban.

Fontos még megemlíteni, hogy a beruházási projektek csaknem 60 százaléka a “nem termelő” ágazatokhoz kapcsolódik, ideértve a feldolgozóipart, a szállítást, a kereskedelmet, valamint a pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat.

A projektek végrehajtása pedig belföldön terem gyümölcsöt: a Kazakh Invest jelenleg 216 beruházási programban és kezdeményezésben vesz részt, amelyek összértéke 42,5 milliárd dollár, és amelyek mintegy 47 000 új munkahelyet fognak teremteni az országban. Idén 4 új, összesen 217 millió dollár értékű projektet indítottak a szervezet támogatásával, miközben 85 további, összesen 12,3 milliárd dollár értékű beruházási munka jelenleg is folyamatban van.

A kazah vezetés nem állt meg itt

Kétségtelen, hogy a közvetlen külföldi befektetések beáramlása Kazahsztánba pozitív dinamikát mutatott az elmúlt években. Mindazonáltal az, hogy globális szinten viszont csökkent az értékük, fokozta a versenyt a külföldi befektetések terén. A lendület fenntartása érdekében ezért a kazah kormány új strukturális megközelítést alkalmazott, hogy továbbra is ösztönözze és megkönnyítse a beruházásokat az országban.

Ez magában foglalja a befektetés-bevonzó funkciók átruházását a külügyminisztériumra, a témával foglalkozó koordinációs tanács létrehozását, amelyet maga a miniszterelnök vezet, valamint a legígéretesebb exportorientált projektekhez felhasznált, egymilliárd dolláros tőkésítésű Külföldi Befektetési Alap eszközeinek alkalmazását.

A kormány ezen kívül folyamatosan törekszik a befektetési környezet javítására. Ez elsősorban igazságügyi reformokat, a digitalizálást, illetve a közszolgáltatások és az engedélyezési rendszer optimalizálását jelenti.

Emellett felszólítottak a jelenlegi jogszabályok korszerűsítésére. A kormány például nemrégiben jóváhagyta az AIFC alkotmányjogi módosító tervezetét, amely lehetővé teszi a szervezet testületeinek a munkaviszonyokat és a közbeszerzési eljárásokat szabályozó jogi aktusok elfogadását. Amint azt Askar Mamin kazah miniszterelnök is megjegyezte, az új jogalkotási kezdeményezések megkönnyítik az AIFC gyors fejlesztését, valamint az újabb befektetések bevonzását és védelmét.

Kazahsztán szépen halad a befektetési környezet javításának és az ország globális közösségben betöltött pozíciójának erősítése útján. Ambiciózus célja, hogy 2022-re 26 százalékkal növelje a bruttó külföldi tőkebeáramlást 2016-hoz képest, miközben arra törekszik, hogy a közvetlen külföldi befektetések bruttó hazai termékhez viszonyított aránya elérje a 19 százalékot a jelenlegi 16,5 százalékhoz képest.

A további befektetés-bevonzó reformok végrehajtása után Kazahsztánnak minden esélye megvan arra, hogy a régió első számú befektetési célpontja legyen, és a világ vezető gazdasági hatalmai közé emelkedjen.

Forrás: Foreign Policy

Felkapott hírek

Friss hírek

Csavartak egyet a britek a Brexit-szavazáson

John Bercow házelnök felvette a napirendre az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, Sir Oliver Letwin módosító indítványát, amely gyakorlatilag megfordítaná az ügymenetet, vagyis előre venné a ratifikációt, és utána szavaztatná meg a házat a megállapodás egészének jóváhagyásáról. Ezzel viszont a mai szavazás elmaradna.

Read More »

2020-ra halasztódik Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásának kérdése

Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás