Rendeződni látszik a kasmíri konfliktus

Az indiai kormányzat pénteken bejelentette a Kasmír indiai részére vonatkozó korlátozások fokozatos csökkentését és a távközlési szolgáltatások helyreállítását. A térségben nem sokkal azt megelőzően vezettek be kijárási tilalmat, hogy az indiai kormány úgy döntött: megvonja Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státuszát.

„Lépéseket teszünk annak érdekében, hogy fokozatosan csökkentsük a korlátozásokat a pénteki imádságokat követően, amelyek információink szerint békésen zajlottak le az államban” – jelentette ki egy sajtótájékoztatón Dzsammu és Kasmír legfőbb indiai tisztviselője, BVR Szubramaniam főtitkár. A szabad mozgáshoz és a gyülekezéshez való jog korlátozásain kívül az indiai hatóságok felfüggesztették a távközlési és internetszolgáltatást, ami „érzékeny pont” – ismerte el.

A tisztviselő szerint a mobilhálózatok helyi idő szerint péntek este és szombat között állnak vissza, és a vonalak nagy része a hétvégét követően már működni fog.

A muszlim többségű Kasmírban augusztus 4-e óta van érvényben kijárási tilalom, amelynek bevezetését az indiai kormányzat állítólagos terrorista fenyegetésekkel indokolta. Újdelhi augusztus 5-én jelentette be, hogy visszavonja a muszlim többségű Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státuszát. Azóta az indiai hatóságok több száz embert – köztük számos politikust és munkatársaikat – vettek őrizetbe, hogy elfojtsák a döntés miatti tiltakozásokat.

A korábbi jogállás lehetővé tette, hogy az államnak saját alkotmánya és nemzeti zászlaja legyen, saját törvényeket alkosson, illetve nagyobb fokú önállóságot élvezzen, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást. Emellett minden szövetségi törvényt – kivéve az említett területeket érintő jogszabályokat – meg kellett szavaztatni a helyi parlamenttel is.

Szrinagar, 2019. augusztus 12.
Kasmíri muzulmánok tüntetnek az íd al-adha muzulmán ünnepen végzett imádkozás után Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi állam nyári fővárosában, Szrinagarban 2019. augusztus 12-én. Az indiai kormány visszavonta Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státuszát, és az emiatt várható heves tiltakozások megakadályozására a hadsereg kijárási tilalmat rendelt el a városban, amelytől csak a mecsetekbe tartó muzulmán hívők térhetnek el.
MTI/AP/Dar Jaszin

India és Pakisztán 1947-ben nyerte el függetlenségét. Azóta a két ország három háborút vívott Kasmírért, amelyre mindketten teljes egészében igényt tartanak. Kasmír nagyjából fele India, északi harmada Pakisztán, egy kis része pedig Kína ellenőrzése alá tartozik. A Kasmírt szétválasztó határon indiai és pakisztáni katonák tízezrei néznek farkasszemet egymással.

Az 1980-as évek végén erős szakadár fegyveres mozgalom bontakozott ki a területen. Újdelhi többször is azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja a Kasmír indiai részén tevékenykedő fegyveres szakadár csoportokat, amelyek több merényletet is elkövettek a térségben. Iszlámábád elutasítja az erről szóló vádakat. Az indiai uralom ellen, a Pakisztánnal való egyesülésért vívott fegyveres küzdelmekben mintegy 45 ezer ember halt meg.

Szintén pénteken Rádzsnath Szingh indiai védelmi miniszter kijelentette: országa változtathat azon a politikáján, amely szerint „elsőként nem fog nukleáris fegyvert használni”, ha azt megkövetelik a „körülmények”. India és Pakisztán 1998-ban nyilvánította magát atomhatalomnak, miután nukleáris robbantásokat hajtottak végre.

Forrás: MTI/EFE