Tovább szigorítják az internetes cenzúrát a török hatóságok

Törökország megszigorította az internetes műsorszórás szabályozását, lehetővé téve egyebek mellett a Netflix hatósági ellenőrzését – jelentette a BirGün török ellenzéki napilap a csütörtökön megjelent hivatalos közlönyre hivatkozva.

Az előírás szerint a török médiahatóság, a Rádió és Televízió Legfelsőbb Tanácsa (RTÜK) engedélye nélkül például a Netflix, továbbá a török puhutv vagy a BluTV sem folytathat streamingszolgáltatást. A szabályozás értelmében az érintett külföldi cégeknek leányvállalatot kell alapítaniuk és adót kell fizetniük Törökországban.

A Netflix közleményben reagált a török lépésre. Hangsúlyozták: szorosan tartják magukat az előíráshoz, Törökország számukra nagyon fontos piac, ezért továbbra is biztosítani akarják előfizetőiknek a kényelmes hozzáférést a tartalmakhoz.

Faruk Bildirici, a legfőbb török ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) egyik médiahatósági delegáltja a BirGünnek nyilatkozva azt mondta: helytelen ellenőrizni vagy korlátozni ezeket a tartalmakat, ha az emberek saját belátásuk szerint pénzt adnak érte.
Ilhan Tasci, a CHP egy másik RTÜK-delegáltja a T24 török hírportálnak úgy fogalmazott, hogy a szabad műsorszórás területének tekintett internetes műsorszórás is a jelenlegi elnyomó rendszerbe olvad. „Jönnek a napok, amikor majd a Netflix-tartalmakat is kisípolják” – hangoztatta. Többmilliárd videót képtelenség ellenőrizni, ezért a beérkező panaszok alapján fognak eljárni a hatóságok – mutatott rá, hozzátéve, hogy miután a bejelentések forrása sejthető, a mozgástér akkora lesz, amekkorát a kormányzat meghatároz. Tasci véleménye szerint a szabályozás tele van homályos részekkel.

A BirGün a csütörtöki hírről szóló beszámolójában rávilágított: az iszlamista-konzervatív török kormánypárthoz közelállók úgy látják, hogy az internet megrontja az erkölcsüket. A Yeni Akit török kormányközeli napilap csütörtökön azt írta, hogy a Netflix homoszexuális propagandát folytat.

A Sözcü legfőbb török ellenzéki újság úgy tudja, hogy a szigorítás következtében a török médiahatóság akadályozhatja a hozzáférést adott internetes sorozatok kifogásolt epizódjaihoz.

A török parlament még 2018 márciusában szavazta meg azt a törvényt, amely az internetes műsorszórást az RTÜK ellenőrzése alá vonta. A jogszabály értelmében az a médiaszolgáltató, amely a tartalmait interneten keresztül is vagy kizárólag csak az interneten keresztül akarja közvetíteni, az RTÜK-től köteles engedélyt kérni. Ugyanezt az eljárást kell követnie azon felületek üzemeltetőinek is, amelyek szeretnék átvenni az engedélyezett műsorszolgáltatók adásait.

A török hatóságok a korábbi években több internetes közösségi oldal, köztük a Facebook, a Twitter és a YouTube blokkolását is elrendelték már. A Wikipédia 2017 áprilisa óta nem elérhető az országban.

A 2016. július 15-ei puccskísérletet követően a török kormány terrorpropaganda címén csaknem másfél száz újságírót börtönbe záratott, és hasonló nagyságrendben sajtóorgánumokat szüntetett meg. Az Európai Unió több vezető politikusa, valamint emberi jogi szervezetek azzal vádolták Recep Tayyip Erdogan török államfőt, hogy ürügyként használta fel az incidenst az ellenzéki hangok elnémítására.

Forrás: MTI