A Tokió és a Szöul közti, egyre fokozódó feszültség mindkét nemzet számára káros lehet.
Japánban egy olyan rendelet lépett életbe július elején, amely korlátozza egyes kémiai anyagok Dél-Koreába történő szállítását – ezek pedig létfontosságúak a félvezető- és kijelzőpanel gyártásban. A törvény értelmében mostantól kezdve a japán beszállítóknak külön engedélyt kell kérniük azzal kapcsolatban, hogy az említett anyagokat Dél-Koreába szállíthassák – a szigetország kormánya szerint ezek átfutási ideje pedig akár a három hónapot is elérheti. Mun Dzse In dél-koreai elnök válaszul japán gépek, berendezések és áruk exportját célozhatja meg.
A fokozódó konfliktus árnyékot vet a 85 milliárd dollár értékű kétoldalú kereskedelemre, mégpedig éppen egy olyan időszakban, amikor mindkét gazdaság már amúgy is jelentős nyomás alatt áll.
A két szomszédos ország közt azóta fagyos a viszony, hogy tavaly a dél-koreai legfelsőbb bíróság elrendelte: a japán cégek fizessenek több kárpótlást a második világháború alatt kényszermunkára fogott koreaiaknak. A döntést Tokió mélységesen felháborítónak találta, Japán ugyanis azt állítja, hogy a kérdést a két ország kapcsolatát normalizáló 1965-ös egyezménnyel már lezárták.
Az új szabályozás bevezetése minden valószínűség szerint a fentiekre adott válasz volt Abe Sindzó japán miniszterelnök részéről.
Mun Dzse In “szemet szemért” válaszra törekszik, lehetőségei azonban korlátozottak. A hazai vállalatok – köztük a 255 milliárd dolláros Samsung Electronics – ugyanis nagymértékben támaszkodnak a japán anyagokra, berendezésekre és vegyszerekre, ráadásul sokkal kevesebbet exportálnak. A kiegyensúlyozatlanság következtében Dél-Koreának tartós kereskedelmi hiánya van Japánnal, amelynek értéke tavaly elérte a 24 milliárd dollárt.
Tehát mindennemű válaszintézkedés egyrészt veszélyezteti a helyi chip- és a technológiai szektort, másrészt a Kereskedelmi Világszervezet haragját is maga után vonja.
Szöul azonban még így is eltökélt. Szerdán Mun az ország 30 legfőbb konglomerátumának vezetőivel tárgyalt, és ígéretet tett arra, hogy növeli a kiadásokat, hogy segítsen a vállalatoknak az alkatrészek és anyagok hazai értékesítésében. A probléma az, hogy hosszú távon a beszállítók elveszíthetik a piaci részesedésüket, ha az olyan cégek, mint a Samsung máshol vásárolnak.
A helyzet további eszkalálódása tehát katasztrófával fenyeget. Mindkét gazdaság a globális kereslet lassulásával, illetve az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúval küzd, így egy egymás elleni vámháború elég vakmerő lépésnek tűnik.
Forrás: Reuters