Maratoni egyeztetés-sorozat az EU-csúcson

A Brüsszelben zajló európai uniós csúcsértekezleten hétfő hajnalban lezárultak az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által kezdeményezett kétoldalú megbeszélések, amelyet követően Tusk még szűk körű konzultációra hívta Angela Merkel német kancellárt, Emmanuel Macron francia elnököt, Mark Rutte holland miniszterelnököt és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt – közölték az ülés részleteit ismerő diplomáciai források.

Mivel a tagállami vezetők vasárnap esti első megbeszélésükön nem értek el előrelépést, Donald Tusk éjjel 11 órakor felfüggesztette a rendkívüli EU-csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel. Tusk mintegy hat órán keresztül tárgyalt egyenként az 28 uniós ország vezetőivel, hogy tisztább képet kapjon a jelöltek személyét érintő tagállami preferenciákról.

Diplomáciai források közlése szerint továbbra sem világos, hogy az ötös körben folytatott tanácskozást követően, várhatóan hamarosan újrakezdődő teljes uniós tanácskozáson konszenzusra tudnak-e jutni az uniós intézmények vezető tisztségeit illetően.

A Politico című brüsszeli hírportál egy diplomatától úgy értesült, hogy amennyiben nem jutnak döntésre, az újonnan alakuló Európai Parlament második plenáris ülését megelőzően, július 15-én újabb csúcstalálkozóra kerülhet sor.

Brüsszel, 2019. június 30.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (j) és Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke az EP frakcióvezetőinek brüsszeli ülése előtt, 2019. június 30-án.
MTI/EPA/Aris Oikonomou

A tagországok állam-, illetve kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.

Az Európai Bizottság következő elnökét az Európai Parlament választja meg, de a jelöltállítás kizárólagos joga az unió alapszerződése értelmében az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsé. Ennek ellenére a pártcsaládok – a folyamat demokratizálására hivatkozva – a 2014-es tisztújítás előtt csúcsjelölti rendszert vezettek be azzal a céllal, hogy azon pártcsalád jelöltje kapja meg a brüsszeli bizottság elnöki posztját, amelyre az EP-választásokon a legtöbben szavaznak. 2014-ben az állam-, illetve kormányfők többségi szavazással – magyar és brit ellenvetés mellett – úgy döntöttek, hogy az Európai Néppárt jelöltjét, Jean-Claude Junckert jelölik a testület élére.

Forrás: MTI