A jegybankok szkeptikusan állnak a Facebook kriptopénzéhez

A kriptodevizákkal bonyolított fizetési forgalom ellenőrzésének és szabályozásának szükségességére hívták fel a figyelmet jegybanki vezetők a Facebook Libra online fizetési rendszerének bejelentése kapcsán.

A francia jegybank elnöke, Francois Villeroy de Galhau pénteki bejelentése szerint Franciaország munkacsoportot állít fel a G7-ek (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok) jegybankjainak részvételével annak vizsgálatára, hogy hogyan lehet biztosítani a kriptodevizák – mint például a Facebook által jegyzett Libra – alárendelését a pénzügyi műveletek tisztaságát szabályozó törvényeknek. A munkacsoportot Benoit Coeure, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósági tagja vezeti majd.

A G7-ek tanácsa elnöki tisztét rotációs alapon betöltő Franciaország képviseletében Francois Villeroy de Galhau kijelentette: országának nincs ellenére, hogy a Facebook kriptodevizát hozzon létre pénzügyi tranzakciók lebonyolításához, határozottan ellenzi viszont a kriptodevizák szuverén devizává tételét.„Egyensúlyt kívánunk teremteni az innováció felé való nyitottság és a szabályok szigorú érvényesítése között. Ez mindenkinek egyaránt érdekében áll” – fogalmazott.

A Bank of England kormányzója, Mark Carney azon a véleményen van, hogy a jegybankoknak és a pénzügyi felügyeleti hatóságoknak feltétlenül betekintést kell kapniuk a Facebook által tervezett Libra kriptodevizás fizetési rendszer működésébe, mégpedig a pénzmosás elleni szabályok érvényesítése, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem jegyében.

„Vagy biztonságos lesz, vagy egyáltalán nem lesz” – fogalmazott Carney a Libra-tervezetről a BBC-nek adott interjújában. „Közvetlen felügyeleti ellenőrzést kell kapnunk felette, csakúgy, mint a Fed-nek, a főbb jegybankoknak és az illetékes pénzügyi felügyeleti hatóságoknak is” – szögezte le, hozzátéve, hogy a fogyasztóvédelmi és pénzmosás elleni rendelkezések betartásának felügyeletét ellátó brit hatóság, a Financial Conduct Authority is szerepet kell hogy kapjon a Libra ellenőrzésében.

A Bank of England kormányzója emellett kijelentette: a Facebook téved, ha azt gondolja, hogy a pénzvilágban is profitálhat abból az „aki-kapja-marja” szabályozatlan környezetből, amelynek a közösségi médiában megszerzett domináns pozícióját köszönheti.

Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke a Libra kapcsán az úgynevezett „Stablecoin” kriptodevizák felhasználókra és a pénzügyi rendszer egészére egyaránt jelentett kockázataira hívta fel a figyelmet. Ilyen „Stablecoin” lenne ugyanis a Libra is, mivel árfolyamát a tervek szerint más devizákhoz és pénzügyi eszközökhöz rögzítenék. A jelenleg létező kriptodevizák árfolyama ezzel szemben semmilyen más devizához vagy értékőrző eszközhöz nincs rögzítve.

Weidmann szerint már önmagában az is kérdéses, hogy hogyan lehet az ilyen Stablecoin-ok árfolyamát egyáltalán garantálni. Ha pedig lehet, akkor mint önálló befektetési eszközök áshatják alá a bankok hagyományos üzleti modelljét, ami viszont veszélybe sodorhatja a fizetési rendszerek stabilitását.

  • Előzmények
A Facebook a héten jelentette be, hogy saját kriptodevizát létesít Libra néven az online fizetések lebonyolítására. A vállalat a kriptodeviza bevezetésével elsősorban azt a világon élő, mintegy 1,7 milliárdos tömeget kívánja fizetési lehetőségekhez juttatni, akik nem férnek hozzá a hagyományos banki és pénzügyi szolgáltatásokhoz.

A Libra Association néven a Facebook által Genfben bejegyzett nonprofit társaságnak már 28 tagja van, közöttük a MasterCard, a PayPal, az Uber és – pénteki közleménye szerint – a Vodafone is. A társaság tagjainak mindegyike legalább 10 millió dollár befektetéssel szállt be a projekt finanszírozásába, melynek célja a Libra kriptovaluta pénzügyi infrastruktúrájának 2020-ig történő kiépítése. A társasághoz még egyetlen pénzintézet sem csatlakozott.

Forrás: MTI/Reuters/dpa/APA

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »