Macron nem akar leállni a reformokkal

Emmanuel Macron francia államfő szerint a két évvel ezelőtti megválasztása óta megkezdett reformoknak folytatódniuk kell, mert azok – a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen ötödik hónapja tüntető sárgamellényes mozgalom okozta válság ellenére – „alapvetően megfelelnek a franciák elvárásainak”.

„Úgy gondolom, hogy a folyamatban lévő és a jövőbeni átalakulások nem állhatnak le, mert azok alapvetően megfelelnek honfitársaink elvárásainak” – fogalmazott a francia elnök a sárgamellényesek követeléseiről rendezett nagy nemzeti vitasorozat következtetéseiről a hivatalában tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön. „Az elmúlt két évben megkezdett irányvonalak igazságosak, még ha nem is elég gyorsak, radikálisak és humánusak” – tette hozzá.

Macron a sárgamellényes mozgalom társadalom többsége által támogatott kezdeti követeléseit – mindenekelőtt a decentralizációt és a jobb megélhetést illetően – jogosnak nevezte, amelyeket szerinte nem homályosíthat el az, hogy egyesek erőszakos cselekményeket hajtanak végre.

A köztársasági elnök elmondta, hogy a nemzeti vitasorozatban megértette: a vidéki Franciaország leszakadástól való félelme, a megbecsültség hiánya, valamint az elittel szembeni bizalmatlansága vezetett a tüntetéssorozathoz.

„Meghallottam, megértettem, teljesen átéreztem, hogy mit élnek át” – fogalmazott Emmanuel Macron, aki az elmúlt hónapokban rendezett több mint 10 ezer lakossági fórum közül 14-en maga is részt vett, és 6-7 órán át válaszolt a résztvevőknek a jobb megélhetés érdekében tett eddigi és várható kormányzati intézkedésekről.

Párizs, 2019. április 25.
Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatót tart a tervezett reformintézkedésekről a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2019. április 25-én.
MTI/EPA/Ian Langsdon

A megválasztása óta Párizsban először tartott sajtótájékoztatóján – amelyre több mint háromszáz francia és külföldi újságíró akkreditálta magát – az elnök megerősítette, hogy a várható intézményi reformok közül támogatja az arányosabb választási rendszer bevezetését, a képviselők számának csökkentését 25-30 százalékkal, és a mandátumhalmozás korlátozását (ezek a 2017-es választási programjában is szerepeltek), de elutasítja a sárgamellényesek egyik fő követésének számító állampolgári kezdeményezésű népszavazást. Ugyanakkor azt támogatja, hogy egymillióra csökkenjen a kötelezően összegyűjtendő aláírások száma ahhoz, hogy a parlament megvitasson egy referendum-javaslatot. Jelenleg ehhez a választópolgárok legalább tíz százalékának aláírása szükséges, de a népszavazást csak az államfő írhatja ki.

Az adópolitikát illetően Emmanuel Macron a középosztálynak „jelentős” személyi jövedelemadó-csökkentést, valamint a több száz vállalati adókedvezmény eltörlését, a 2 ezer euró alatti nyugdíjaknak pedig 2020. január 1-től az inflációnak megfelelő emelését ígérte, de megerősítette, hogy nem kívánja visszavezetni a vagyonadót, amely szintén a sárgamellényesek egyik fő követelése.

Az elnök ugyanakkor úgy vélte, hogy a kormánynak „az igazi egyenlőtlenségek ellen is fel kell vennie a küzdelmet”, amelyek szerinte a származási és születési különbségekből fakadnak. Ezek leküzdésére az előkészítő iskolai osztályok megduplázását, a hátrányos helyzetű negyedekben új óvodai helyek létrehozását ígérte, valamint jelezte, hogy az általános iskolai osztályokban ezentúl a létszám nem haladhatja meg a 24 főt.

Emmanuel Macron egy ökológiai védelmi tanács júniusi felállítását is bejelentette, amely olyan állampolgári szervezet lesz, ahova sorshúzás alapján hívnak meg 250 embert azért, hogy részt vegyenek a szükséges környezetvédelmi intézkedések kidolgozásában.

A társadalmi kérdéseket illetően a köztársasági elnök leszögezte, hogy fontosnak tartja az állampolgárok elköteleződését és részvételét a közügyekben. Jelezte, hogy az állam és egyház szétválasztását előíró 1905-ös törvényt a francia társadalom pillérének tekinti, mert annak köszönhetően „úgy lehet együtt élni, hogy lehetősége van mindenkinek hinni vagy nem hinni Istenben”. Hozzátette, hogy az államnak meg kell akadályoznia az iszlamista „szektarizmust” az elővárosokban, és el kell ítélnie azokat az „embereket, akik egy vallás nevében politizálnak és szakítani akarnak a köztársasággal”. Megerősítette, hogy a mecsetek külföldről érkező finanszírozásának ellenőrzését megerősítik.

Megismételte, hogy – Európa külső határainak megerősítése mellett – a belső határellenőrzés nélküli schengeni rendszer új alapokra helyezését szorgalmazza. Leszögezte, hogy „mélyen hisz” a menekültjogban, de hatékonyabban kell felvenni a harcot „azokkal szemben, akik visszaélnek vele”. Elmondta, hogy szeretné, ha ezentúl a parlamentben minden évben vitát rendeznének a migrációs politikáról az „inkluzív patriotizmus” nevében.

Forrás: MTI