Az USA nem áll le a szankciókkal, most Dél-Amerika van soron

Sajnálatos az Egyesült Államok döntése, hogy visszakozik a Kuba elleni szankciókat szigorító Helms-Burton-törvény felfüggesztésétől, ami jelentős negatív hatással jár a Kubában is jogszerűen működő uniós és kanadai gazdasági szereplőkre – hangsúlyozta közös nyilatkozatában Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Chrystia Freeland Kanada külügyminisztere és Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos szerdán.

A nyilatkozat szerint nemzetközi jogot sért, az Európai Unió és Kanada szempontjából pedig hátrányos az 1996-ban elfogadott Helms-Burton törvény újbóli alkalmazása. A törvény biztosította a jogot arra, hogy a korábban államosított amerikai tulajdonból valamilyen módon hasznot húzó külföldi vállalatok ellen pert indíthassanak. E törvény végrehajtását azonban – a nemzetközi közösség bírálatai miatt – az elmúlt 23 évben valamennyi amerikai elnök felfüggesztette. A Trump-kormányzat most lényegében e felfüggesztés meghosszabbítását szüntette meg.

„Elkötelezettek vagyunk cégeink érdekeinek védelme mellett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak keretei között, és megtiltjuk az érintett törvény szabta ítéletek végrehajtását mind az EU-ban, mind pedig Kanadában” – fogalmaztak.

A jogi szabályozás lehetővé teszi, hogy az európai és a kanadai bíróságok viszontkeresetet indítsanak válaszul bármifajta amerikai követelésre. Így az Egyesült Államok azon döntése, hogy engedélyezi a külföldi vállalatokkal szembeni kereset megindítását, csak a jogi lépések szükségtelen negatív spiráljához vezet – közölték.

Az amerikai döntés „határozott elutasítását” fejezte ki közleményében a spanyol kormány, hangsúlyozva, hogy ez a lépés „nem járul hozzá a demokrácia, a politikai nyitás és az emberi jogok kubai előmozdításának közös céljához”.

„A kereskedelem és harmadik országbeli cégek beruházásainak elrettentése és szankcionálása a szigeten, támadás a spanyol és más európai partnerek érdekei ellen Kubában, valamint aláássa a kétoldalú kapcsolatokat szövetséges országok között, amellett komolyan károsítja a kubai nép jólétét” – írta a spanyol külügyminisztérium. A tárca szerint az amerikai jogszabály „területen kívüli alkalmazása” ráadásul ellenkezik a nemzetközi joggal is. Spanyolország egyúttal felkérte az amerikai vezetést, hogy az Európa Unióval együtt folytassák a közös munkát a kubai politikai és demokratikus reform érdekében.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter (b) és Ivan Duque kolumbiai elnök a venezuelai határnál lévő kolumbiai Cucuta városában 2019. április 14-én.
MTI/EPA/EFE/Mauricio Duenas Castaneda

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter bejelentése szerint az amerikai állampolgároknak május 2-át követően lehetőségük lesz arra, hogy bepereljék a külföldi cégeket az 1959-es kubai forradalmat követően kisajátított ingatlanok használata miatt. Pompeo a kubai vezetést emellett azzal vádolta, hogy elnyomást gyakorol saját népére, és erőszakot exportál a régió többi államába.

Újabb szankciók jönnek

Eközben John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a floridai Miamiban tartott beszédében bejelentette, hogy Washington újabb korlátozásokat és szankciókat vezet be Kuba, Nicaragua és Venezuela ellen. A politikus a Kuba ellen megkísérelt, sikertelen disznó-öbölbeli amerikai invázió 58. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen mondott beszédet.

Az új korlátozások értelmében ezentúl az Egyesült Államokban élő kubai családok csak korlátozott mennyiségű pénzt küldhetnek a szigetországban élő rokonaiknak és családtagjaiknak. A szankciók a venezuelai központi bankot, és a Bancorp pénzügyi szolgáltató venezuelai és nicaraguai leányvállalatait sújtják.

Forrás: MTI