_

Kurz szerint hatékonyabb Európai Unióra lenne szükség

Európa a 20. század talán legnagyobb vívmányaként a liberális jogállam és a szabad demokrácia kontinense lett, de több újító szellemre és bátorságra van szüksége, az Európai Uniót (EU) pedig a “kevesebbet hatékonyabban” elv alapján kell továbbfejlesztenie – hangsúlyozta Sebastian Kurz osztrák kancellár az EU reformjáról szóló írásában, amelyet Emmanuel Macron francia államfő javaslatára válaszul tett közzé a Die Welt című német lap csütörtöki számában.

Az Európai Néppárthoz tartozó Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke kiemelte: tudatosítani kell, hogy nem természetes adottság, nem magától értetődő az a biztonság, véleményszabadság, jogállamiság és jólét, amelyben élünk.  Az EU keleti és déli szomszédságában mindez sok embernek csak távoli álom, és az EU-t körülvevő világban az is látszik, hogy a gazdasági, technológiai fejlődés rohamtempóban halad előre, a gazdasági verseny pedig egyre inkább globális szintű.

A “szabadság és a demokrácia standardjait” továbbra is Európa határozza meg, de “az innovációban és a növekedésben már nem vagyunk mérvadók” – írta Sebastian Kurz, kiemelve, hogy Kína “szuperhatalommá” és a világ első számú gazdaságává emelkedik, de egészen más társadalmi modellt követ, mint Európa, és egy sor kisebb ország, köztük Szingapúr és Izrael olyan iramban fejlődik, amely régóta nem tapasztalható Európában.

A világrend alapvető átalakuláson megy keresztül, ami nagy kihívás elé állítja Európát, de “gyakran úgy tűnik, hogy a változásokat csak közömbösen tudomásul vesszük, (…) jóllakottak, önelégültek és lomhák vagyunk, és sajnos gyakran nincs már meg bennünk az akarat, hogy élenjárók legyünk” – áll az osztrák kancellár helyzetértékelésében.

Sebastian Kurz figyelmeztetett: “ha elveszítjük versenyképességünket, kockáztatjuk jólétünket és szociális hálónkat, társadalmunk két alappillérét”. Ebben a helyzetben nem “utópikusnak tűnő”, EU-s szintű minimálbér bevezetésével vagy új hivatalok kiépítésével kell foglalkozni – utasította el Emmanuel Macron vonatkozó javaslatait.

Inkább az újító szellem, az innováció erősítésére kellene törekedni, így az autóiparban, a munkahelyek szempontjából az európai gazdaság egyik legfontosabb ágazatában gondoskodni kell arról, hogy ugyanúgy meglegyen az elektromos autók és az akkumulátorok fejlesztéséhez szükséges tudás, mint a belső égésű motorok esetében, mert ha ezzel a tudással csak Ázsia rendelkezik, a munkahelyek is oda vándorolnak.

A digitalizáció kulcsfontosságú területein, köztük a mesterséges intelligencia területén pedig a lehető legszorosabb együttműködésre van szükség a behozhatatlan lemaradás elkerülése érdekében. Ez ma gazdasági versenyképességi ügy, de hosszabb távon biztonsági kérdés is – írta az osztrák kancellár.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Az EU működését tekintve azt az elvet érdemes követni, hogy “legyen kevesebb szabály, de azokat tartsuk is be”. A költségvetési politikában, a menekültügyet szabályozó dublini megállapodással összefüggésben, vagy éppen a jogállamiságot illetően “a túl sok kivétel nem csupán hitelességünket veszélyezteti, hanem együttműködésünk egyes alaposzlopait is” – fejtette ki Sebastian Kurz. Hozzátette: az EU lehetséges jövőjéről az Európai Bizottság által felvázolt öt forgatókönyv közül azt kellene követni, amely a “kevesebbet hatékonyabban” gondolatára épül, vagyis olyan EU-ra van szükség, amely “erős a nagy kérdésekben, például a külső határok védelmében és a külpolitikában, és visszahúzódik azokban a kérdésekben, amelyeket a régiók vagy a tagállamok jobban el tudnak rendezni”.

Sebastian Kurz osztrák kancellár (b) fogadja Michel Barniert, az Európai Bizottságnak az Európai Unióból történő brit kiválás ügyében felelős főtárgyalóját a bécsi kancellárián 2019. február 28-án. MTI/EPA/Florian Wieser

A külpolitikával kapcsolatban aláhúzta, hogy szakítani kell az egyhangúlag hozott döntések rendszerével, mert az érdekek különbözősége miatt gyakran nemigen lehetséges valamennyi tagállam teljes egyetértése. Sebastian Kurz arról is írt, hogy az EU nem fordulhat el a Nyugat-Balkántól, különben “vákum keletkezik, amelyet harmadik országok, például Kína, Oroszország vagy Törökország tölt majd be”. A nyugat-balkáni országok elkötelezettek az EU értékei iránt, és a térség stabilitása az EU alapvető érdeke.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Eredménytelenül zárult az ENSZ madridi klímacsúcsa

A legfőbb célkitűzés elérése nélkül ért véget az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 25. (COP25) ülése Madridban vasárnap, az elhúzódó viták miatt a tervezetthez képest két nappal később. A klímacsúcson részt vevő országoknak nem sikerült megállapodásra jutniuk az új szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszer létrehozásáról, amely így a jövő évi, Glasgowban tartandó COP26 ülés feladata lesz.

Read More »

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás