Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A koalíciós pártok vezetőinek hétfői tanácskozásán elhatározták az izraeli parlament, a kneszet feloszlatását és új választások kiírását április 9-re, miután nem sikerült dűlőre jutniuk az ultraortodoxok katonai behívásáról szóló törvényről. Helyi elemzők szerint Netanjahu a korrupciós ügyeiben történő vádemelési eljárás időzítése miatt döntött az új választások mellett.
A kneszet várhatóan szerdán oszlatja fel magát, hogy hét hónappal előre lehessen hozni a parlament százhúsz új képviselőjének a megválasztását. A döntés oka, hogy nem tudtak megállapodni az ultraortodox fiatalok katonai bevonulásának szabályozásáról, noha erről egy bírósági határozat nyomán legkésőbb január 15-ig dönteniük kellett volna. Előzőleg a novemberben ellenzékbe vonult Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) párt bejelentette, hogy nem szavaz a koalícióval, és a Van jövőnk (Jes Atíd) párt is közölte, hogy ellenzi a készülő törvényjavaslatot. Így kevés esélye volt a mindössze egy fős többséggel, hatvanegy mandátummal rendelkező kormánynak, hogy keresztülvigye akaratát a szavazáson.
„A költségvetési és a nemzeti felelősség érdekében a koalíció pártjainak vezetői egyhangúlag megállapodtak abban, hogy feloszlatják a kneszetet és április elejére új választásokat hirdetnek egy négy teljes évig tartó időszak után”– állt a koalíció hivatalos közleményében.
Hétfőn viszont az efféle kormányzás lehetetlenségére hivatkozott, amikor bejelentette a kabinet feloszlását és az új választások kiírását. A Háárec című újság keddi elemzése szerint ezzel leleplezte, hogy csakis saját politikai előnyei vezették és vezetik, s a lap szerint cinikusan hivatkozott az Izraelben különösen fontosnak tekintett biztonsági veszélyekre, ugyanis egy hónapja a helyi szakértők szerint jobb volt a biztonsági helyzet, mert a múlt héten bejelentett amerikai kivonulás Szíriából rengeteget rontott Izrael körülményein, tehát még inkább együtt kéne tartani a kormányt a lehető leghosszabb ideig.
A koalíció hétfő feloszlása és az új választások kiírása valójában a tízes tévé és a helyi sajtó szakértői szerint egybehangzóan a korrupciós ügyek miatt történt. Az okozta, hogy a múlt héten a nyomozati eredmények megtekintése után Sáj Nicán államügyész kiszivárogtatta, hogy szerinte Aviháj Mandelblitt főügyésznek nem lesz más választása: vádiratot kell benyújtania a kormányfő ellen.
A helyi törvények szerint a jelenlegi kormány hivatalban marad egészen az új kabinet felesküdtéig. A jobboldali Likud párt élén álló Benjámin Netanjahunak ez már a negyedik kormányfői ciklusa volt, először 1996 és 1999 között vezette Izraelt, majd 2009-es visszatérése óta folyamatosan.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök évértékelő beszédet tart Jeruzsálemben 2018. december 12-én. MTI/EPA/Jim Hollander
Netanjahu ellen több korrupciós bűnügyi nyomozás indult az utóbbi években, s a rendőrség a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján három ügyet vádemelési javaslattal adott át az ügyészségnek. A döntés jelenleg Aviháj Mandelblitt államügyész kezében van, aki várhatóan három hónapon belül, tehát elvileg még a választások előtt bejelenti, hogy vádat emel-e Netanjahu ellen.
- Kapcsolódó cikkeink:
Az ellenzék üdvözölte a választások előrehozását. „Az eddigi legrosszabb kormány hazamegy. Izraelnek gyors rehabilitációra van szüksége ez után a katasztrófa után. Korrupt hatalom ez, amely feláldozta a demokráciát, eladta a biztonságunkat, és diplomáciai elszigeteltségbe, valamint gazdasági deficitbe vezetett” – írta a Twitteren Meráv Michaeli, az ellenzéki Cionista Tábor parlamenti képviselője.
Forrás: MTI
