Trump iPhone-ja veszélyt jelent az amerikai nemzetbiztonságra

A New York Times szerint Donald Trump amerikai elnök többszöri figyelmeztetés ellenére, továbbra is használja személyes iPhone-ját, sőt mi több, még azután is megtartotta a telefont, miután kiderült: Kína és Oroszország is lehallgatja azt.

A Trump-adminisztráció számos biztonsági bakit vétett az első hónapokban. A tanácsadók nem tették meg az alapvető biztonsági intézkedéseket, ezért a titkos információk rendre kiszivárogtak, és több alkalommal a közösségi média platformjain terjedtek.

Azóta a Fehér Ház többé-kevésbé összeszedte magát. A személyzet számára tilos a személyes mobiltelefonokat bevinni a nyugati szárnyba, valamint a Nemzetbiztonsági Ügynökség az elnöknek is biztonságosabb telefonokat bocsátott rendelkezésre a napi szintű twitterezéshez és hívások kezdeményezésére. Bár Trumpot néha sikerült rávenni, hogy az irodájában lévő biztonságos vonalat használja, az elnök nem minden esetben él ezzel a lehetőséggel, és magánbeszélgetésekre sok esetben még mindig a régi iPhone-ját részesíti előnyben.

A Fehér Ház egy korábbi információs tisztviselőjének elmondása szerint „ez lehet a fehér házi kommunikáció legpéldátlanabb megsértése a történelemben”, amely kivétel nélkül mindenki szerint komoly kockázatot jelent az amerikai nemzetbiztonságra nézve. Egy nem biztonságos okostelefon – főként ha az az amerikai elnöké – fontos célpont a motivált kémek számára. A vezeték nélküli hálózaton keresztül kezdeményezett hívások ráadásul könnyedén elfoghatók.

Topeka, 2018. október 7.
Donald Trump amerikai elnök interjút ad az elnöki különgép fedélzetén útban a kansasi Topekába 2018. október 6-án. (MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais)

A kínai beszivárgás

Még ha Trump nem is oszt meg államtitkokat a beszélgetések során, a külföldi kormányok számára az „üres baráti fecsegés” is értékes információval bírhat. A kínai lehallgatás például nyilvánvalóan a két ország közti kereskedelmi tárgyalásokat (vagy éppen a háborút) hivatott előremozdítani.

Még érdekesebb, hogy Peking állítólag nem csak megfigyelés céljából térképezi fel az elnök gondolkodását, hanem formálni is akarja azt.

A kémkedés lévén a kínaiak viszonylag közeli képet kaphattak arról, hogy kik azok az emberek, akiknek véleményét Trump fontosnak tartja. A hírszerzők ez alapján készítettek egy virtuális térképet az elnök kapcsolatairól és bizalmasairól, mégpedig azzal a céllal, hogy üzletembereket használjanak e közeli ismerősök munkatársainak befolyásolására. Ezek a munkatársak maguk is befolyásolják a bizalmasokat, akik pedig befolyásolni fogják az elnököt. A legszebb az egészben, hogy a beszervezni próbált emberek többségének fogalma sincs a kínai közeledési kísérletről.

Egy ilyen megközelítés meglehetősen nagymértékben épít Trump személyiségére, valamint ravasz és türelmes módon igyekszik kiaknázni ezt a személyiséget. Kína stratégiája azt is tanúsítja, hogy Peking évtizedeket töltött azzal, hogy befolyásra és kölcsönösségre épülő kapcsolatokat alakítson ki üzletemberekkel, jelenlegi és a korábbi politikusokkal, valamint más prominens amerikai személyekkel – tehát azokkal a fajta emberekkel, akikkel Trump valószínűleg magánjellegű beszélgetéseket is folytat – annak érdekében, hogy az amerikai politikát a saját szájíze szerint alakítsa.

Bár az orosz információs hadviselés és befolyásolási kísérletek generálják a legnagyobb sajtóvisszhangot, Kína nagyon jól és nagyon régóta játssza ezt a játékot. És ha Trump nem változtat „rossz szokásán”, akkor ezzel csak az ázsiai országnak segít, hogy elérje célját és megnyerje a 21. század geopolitikai versenyét.

Forrás: Bloomberg / The New York Times