A népszavazásról szól a hétvége Romániában

Alacsony választói részvétel jellemezte a kétnapos romániai alkotmánymódosító népszavazás első napját, amelyen a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról dönthet Románia csaknem 19 millió választópolgára, rendellenességekről csak elvétve érkeztek jelentések.

A központi választási bizottság (BEC) becslése szerint szombaton délután négy óráig országszerte kevesebb mint 700 ezer választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 3,78 százaléka adta le voksát.

A magyar többségű megyék továbbra is sereghajtók: Hargita megyében 1,5 százalékos, Kovászna megyéből pedig 1,62 százalékos volt részvétel a referendum első kilenc órájának elteltével.

A legmagasabb részvételi adatot – 5,53 százalékot – a Partiumban, Bihar megyében jegyezték fel. Az átlagosnál nagyobb arányban járultak urnákhoz a dél-romániai Dambovita megyei (5,35 százalék) és a bánsági Krassó-Szörény megyei (4,82 százalék) választópolgárok.

Viorica Dancila román miniszterelnök és férje, Cristinel Dancila voksol egy bukaresti szavazóhelyiségben 2018. október 6-án, a férfi és nő házasságán alapuló családfogalom alkotmányba iktatásáról rendezett romániai népszavazás első napján. (MTI/EPA/Robert Ghement)

Komolyabb fennakadás sehol sem volt. Reggel mintegy 60 szavazókörzet vezetője nem jelent meg, így őket helyettesíteni kellett, ezért néhány szavazóhelyiség később nyitott csak meg. Az egyik szavazókörzetnél egy ittas férfi okozott botrányt, akinél az őt előállító csendőrök gumilövedékes pisztolyt is találtak. Volt, akit nem engedtek útlevéllel szavazni, és néhány helyen felmerült a kettős szavazás gyanúja is: ezek kivizsgálására büntetőjogi eljárás indult.

Annak ellenére azonban, hogy kevés az incidens, az alkotmánymódosítás ellenzői máris csalással gyanúsítják a választási hatóságot. Egyrészt azért, mert a referendumon nem használják a részvételi adatoknak a 2016-os választásokon alkalmazott valós idejű követését és a többszöri voksolás kiküszöbölését megkönnyítő új informatikai rendszert, márpedig a népszavazás érvényessége szempontjából kulcskérdés a részvétel.

Másrészt a román ellenzéki média közvetlenül a szavazás előtt figyelt fel arra, hogy a választási hatóság (AEP) a részvételi arányt az állandó névjegyzékben szereplő romániai lakcímmel rendelkező állampolgárokhoz viszonyítja. Kihagyják tehát a számításukból és vélhetően a 30 százalékos érvényességi küszöb megállapításánál sem veszik figyelembe a külföldi lakcímmel rendelkező mintegy 600 ezer román állampolgárt, bár román állampolgárként voksolhatnak külföldön, ha feliratkoznak a pótlistára. A referendum ellenzői ezt is csalásnak tartják, hiszen ez csökkenti az érvényességi küszöböt, mivel azonban jogértelmezési kérdésről van szó, ha tétje lesz, vélhetően az alkotmánybíróság dönt majd az ügyben.

Romániában a választói névjegyzékben szereplők több mint 30 százalékának a részvétele szükséges ahhoz, hogy egy referendum érvényes legyen, ugyanakkor egy népszavazás csak akkor eredményes, ha a feltett kérdésre a választói névjegyzékben szereplő polgárok több mint 25 százaléka igennel voksol.

A szombati alacsony részvételből senki sem siet elhamarkodott következtetést levonni, hiszen Romániában a választásokat általában vasárnap rendezik. A vezető politikusok – köztük a magyar pártok vezetői is – részvételre buzdítják szimpatizánsaikat. Liviu Dragnea, a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt elnöke szerint azért kell elmenni szavazni, hogy ne mások mondják meg a románoknak, hogy milyen társadalmat, milyen országot akarnak.

Szombaton és vasárnap összesen 28 órán át tartanak nyitva a szavazóhelyiségek, a kétnapos voksolás mindenütt helyi idő szerit vasárnap este 21 órakor ér véget.

Forrás: MTI