Történelmi mélyponton a német kormánypártok népszerűsége

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Horst Seehofer belügyminiszter által vezetett Keresztényszociális Unió (CSU) a szavazatok 28 százalékát gyűjtené össze, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás. Ez két százalékpontos csökkenés a ZDF Politbarometer című kutatássorozatának legutóbbi, szeptember közepén végzett méréséhez képest, illetve a legalacsonyabb érték a Politbarometer-kutatások 1977-ben kezdődött történetében, valamint csaknem öt százalékpontos visszaesés a tavaly szeptemberi  Bundestag-választáson elért 32,9 százalékhoz képest.

A ZDF német országos köztelevízió megbízásából végzett közvélemény-kutatás alapján a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője, Hans-Georg Maassen áthelyezése körüli koalíciós vita erősen rontotta a kormánypártok választói megítélését.

A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) 17 százalékon áll, ami ugyancsak történelmi mélypont, három százalékpontos csökkenés szeptember közepéhez képest és 3,5 százalékpontos visszaesés a Budestag-választáson elért 20,5 százalékhoz viszonyítva.

A nagykoalíció pártjai így nem őriznék meg többségüket, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás.

A válaszadók 55 százaléka szerint leginkább Horst Seehofer felelős az utóbbi hetek kormányválságáért. A választók 13 százaléka szerint Angela Merkel a legfőbb felelős, 12 százalék szerint pedig a szociáldemokraták vezetője, Andrea Nahles. A választók többsége Horst Seehofer szakpolitikai tevékenységével sem elégedett, csupán 28 százalékuk érzi úgy, hogy jól végzi belügyminiszteri munkáját.

A Zöldek jártak a legjobban

A kormánypártok gyengülésének legnagyobb haszonélvezői az ellenzéki Zöldek: a baloldali irányultságú ökopárt 17 százalékon áll, így jelenleg a harmadik számú politikai erő Németországban, támogatottsága egy százalékponttal emelkedett az előző felméréshez képest, a 2017-es Bundestag-választáson elért 8,9 százalékhoz viszonyítva pedig csaknem megduplázódott.

Ezzel kapcsolatban az egyik legtekintélyesebb német politikai tanácsadó, Michael Spreng – aki többek között Edmund Stoiber volt bajor kormányfő, a CDU/CSU 2002-es kancellárjelöltjének kampányfőnöke volt az akkori Bundestag-választáson – egy pénteki írásában kiemelte: a Zöldek egyaránt vonzzák a csalódott kereszténydemokrata és szociáldemokrata beállítottságú választókat, és míg a CDU/CSU-tól és az SPD-től a jobboldali Alternatíva Németországhoz (AfD) is vándorolnak választók, a Zöldek tábora “immúnis” az AfD-vel szemben.

Így a Zöldek lehetnek Németország új néppártja, ha nem követnek el politikai hibákat, és tovább folytatódik a kormánypártok hanyatlása – írta Spreng a Berliner Kurier című lapban.

A többiekről néhány szóban

A negyedik helyen a CDU/CSU-tól jobbra álló AfD áll, 16 százalékos támogatottsággal, ami egy százalékpontos emelkedés szeptember közepéhez, és 3,4 százalékpontos emelkedés a tavaly szeptemberi Bundestag-választáshoz képest.

Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 10 százalékon áll, a szeptember közepén mért 8 százalék és a tavalyi választáson elért 9,2 százalék után.

A Bundestag hetedik pártja, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatottsága 8 százalékos, a két héttel korábban mért 7 százalék és a tavalyi választáson elért 10,7 százalék után.

A választási matematika és a politikai viszonyok alapján így egyedül az úgynevezett Jamaica-koalíció megalakításával, a CDU/CDU, a Zöldek és az FDP összefogásával lenne törvényhozási többséggel rendelkező kormány, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás.

A felmérést a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet készítette szeptember 25. és 27. között, 1260 ember megkérdezésével, az adatok a választókorú népességet tekintve reprezentatívak.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Elérte a 200%-ot a görög államadósság

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos költségvetési lazítások következményeként jelentősen emelkedett az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a harmadik negyedév végére az előző negyedévvel és az egy évvel korábbival összevetve az Európai Unióban, és az euróövezetben egyaránt.

Read More »

Autópiac 2020: a nyertesek is veszítettek

Furcsa év volt 2020. Az éves értékelések általában arról szólnak, hogy mely márkák tudták növelni eladásaikat és melyek hoztak gyengébb eladási számokat, mint az előző évben. Tavaly viszont közel negyedével csökkent az európai, és közel ötödével a magyarországi autópiac, így azok a márkák, amelyek ennél kisebb csökkenéssel megúszták, már elégedettek lehetnek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás