Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Halaszthatatlannak nevezte a tervezett nyugdíjreform bevezetését szerdai televíziós beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök, ugyanakkor enyhítéseket jelentett be annak egyes tervezett előirányzataival kapcsolatban.
Putyin közölte, hogy a nyugdíjkorhatárt mindkét nem esetében egyformán öt évvel, a nőknél 60, a férfiaknál 65 évre kell emelni. Az eredeti elképzelés szerint a korhatárt a nőknél 2019-től 2034-ig fokozatosan 8 évvel, 55-ről 63 évre emelték volna fel. A férfiak esetében a terv a jelek szerint változatlan marad, és a jogosultság 2028-ig 60 helyett 65 évtől lesz majd érvényesíthető.
A nőknél a gyerekek száma csökkenteni fogja a nyugdíjkorhatárt a Putyin által ismertetett elképzelés szerint. A háromgyerekes anyák 3, a négygyerekesek 4 évvel korábban mehetnek nyugdíjba, az öt vagy annál több gyereket szült nők esetében pedig – mint ahogy eddig is – a jogosultság az 50. életévtől lép érvénybe.
Az elnök javaslatot tett a „nyugdíj előtt álló állampolgár” szociális kategória bevezetésére – a nőknél 55, a férfiaknál 60 éves kortól – egyben ösztönözve a munkáltatókat a védett korban lévők alkalmazására, és büntetést helyezve kilátásba diszkriminatív elbocsátásuk esetén. Az állam a jövőben finanszírozná az érintettek átképzését, valamint esetükben egy évig a jelenlegi 4900-ról havi 11 280 rubelre emelné fel a munkanélküli segélyt.
Putyin szerint három évvel csökkenteni kell a munkaviszony hossza alapján választható korai nyugdíjba vonulás határát, a nők esetében 37, a férfiakéban pedig 42 munkában eltöltött évre. Az elnök indítványozta, hogy azok, akiket már 2019-től érintene a reform, az elkövetkező két év folyamán a megnövelt korhatár előtt fél évvel kérhessék nyugdíjazásukat. Javasolta, hogy a nők 55, a férfiak pedig 60 éves koruktól részesülhessenek ingatlanadó-kedvezményben, függetlenül attól, hogy már nyugdíjba mentek-e vagy sem. Az orosz vezető támogatásáról biztosította több különösen megterhelő hivatás művelőinek, valamit az északi kis népekhez tartozóknak a korai nyugdíjazását.
A nyugdíjreform tervezetének hatására, amelyet Dmitrij Medvegyev kormányfő június 14-én, éppen a labdarúgó-világbajnokság nyitónapján terjesztett elő, mind Putyin, mind a kormányzó Egységes Oroszország támogatottsága megcsappant – több nagyvárosban tiltakozó megmozdulások voltak, és a változások ellen népszavazást kezdeményeztek. A reform elutasítottsága a közvélemény-kutatások szerint mintegy 90 százalékos, az ellene elindított petícióra csaknem hárommillió aláírás gyűlt össze,
- Kapcsolódó cikkeink:
A korhatár felemelését a parlament alsóháza, az Állami Duma július 19-én első olvasatban elfogadta, de az intézkedés mellett egyedül az Egységes Oroszország voksolt, az összes többi parlamenti párt nemmel szavazott.
Szerdai televíziós beszédében Putyin azt hangsúlyozta, hogy a reform célja a nyugdíjrendszer stabilitásának megőrzése és a nyugdíjaknak az inflációt meghaladó emelése – szavai szerint az átlagnyugdíj a jelenlegi 14 144 rubelről 2024-től 20 ezerre nő majd. Egy ENSZ-statisztikára hivatkozva kijelentette, hogy Oroszországban az elmúlt másfél évtized alatt 7,8 évvel nőtt meg a várható élettartam.
A változások bevezetését a demográfiai helyzet alakulásával indokolta, azzal, hogy a most munkába lépő nemzedék létszámát a második világháború pusztítása és a 90-es évek társadalmi-gazdasági megrázkódtatása miatti hullámvölgy határozza meg. Az elnök szerint a kormány a nyugdíjkorhatár emelése mellett megvizsgált olyan alternatív lehetőségeket is, mint a progresszív adó bevezetése, a nyugdíjalap ingatlanjainak eladása, az olajipari vállalatok megadóztatása vagy a Nemzeti Jóléti Alap jelentősebb megterhelése, de ezek szerinte nem hoztak volna tartós és fenntartható megoldást.
Forrás: MTI
