Szélsőbalos támogatású kisebbségi kormány jöhet Szlovéniában

A szélsőbaloldali Baloldal (Levica) párt támogatja egy kisebbségi kormány megalakítását Szlovéniában. Erről párton belüli szavazással döntöttek csütörtökön.

A Baloldal korábban is meglebegtette, hogy bár a kormánykoalícióban nem vesz részt, kész külső támogatást nyújtani egy balközép kisebbségi kormánynak.

A parlamentbe bejutott többi baloldali párt – a szociáldemokraták (SD), Miro Cerar ügyvivő kormányfő Modern Közép Pártja (SMC), Alenka Bratusek volt miniszterelnök pártja (Stranka AB) és a nyugdíjaspárt (DeSUS) – még szerdán hivatalosan is jelölte a miniszterelnöki tisztségre Marjan Sarecet, a június 3-i szlovéniai választásokon a második legtöbb szavazatot kapott Marjan Sarec Listája (LMS) párt elnökét.

A Baloldal a támogatásról szavazással döntött, amelyen a teljes tagság 40,81 százaléka vett részt, és amelyen a résztvevők 84,66 százaléka támogatta az együttműködést.

Az ötpárti koalíció 43 képviselővel rendelkezik a 90 fős parlamentben. A kormányalakításhoz 46 szavazatra lesz szükségük. A Baloldalnak 9 képviselője van az új összetételű törvényhozásban.

Primoz Siter, a Baloldal képviselője a sajtónak úgy nyilatkozott, a szavazás eredménye nem jelenti azt, hogy automatikusan támogatják Sarec jelölését, de megnyitotta az ajtót a további tárgyalásokhoz.

A június elején tartott parlamenti választást a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette jobboldali, bevándorlásellenes Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyerte meg, 25 mandátumot szerezve, de nem tudott kormányt alakítani. Marjan Sarec balközép pártja szintén nem tudta biztosítani a kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget. Borut Pahor államfőnek a hivatalos választási eredmények közzététele után 30 napon belül kellett volna javaslatot tennie a miniszterelnök-jelölt személyére, ám kormányképes parlamenti többség hiányában nem tudta ezt megtenni.

Július 28-ától ezért hivatalosan is megkezdődött a kormányalakítási tárgyalások második köre, amelyre 14 nap állt rendelkezésre. A határidő pénteken járt volna le, a jelölésről pedig a jövő héten pénteken szavaz a parlament. A második körben az elnök mellett már a frakciók is javaslatot tehetnek a miniszterelnök személyére, s ha ez sem jár sikerrel, a harmadik körben a képviselők, azaz pártjaik is jelölhetnek, de ekkor már nem kell a kormány megválasztásához abszolút többség, elég a jelenlevők többségének támogatása.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Egyelőre nem lehet tudni, milyen lesz az új kormány összetétele. Az ötpárti koalíció Dejan Zidant, a szociáldemokraták elnökét javasolja a házelnöki tisztség betöltésére, ezenkívül sajtóhírek szerint az SD-nek három miniszteri hely is jut az új kabinetben. Miro Cerar az igazságügyi vagy a külügyi tárcát kaphatja meg, az utóbbi tisztség iránt azonban Karl Erjavec ügyvivő külügyminiszter is érdeklődik.

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a szavazásig még bonyolódhatnak a dolgok, akkor is, ha az ötpárti koalíció szerint a kormány stabilan fog tudni működni, és összehangoltan tud majd dolgozni a Baloldallal, amely nem lesz tagja a kabinetnek.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »