Még mindig nincs rend a görög államadósság körül

Görögország tavaly szerény növekedéssel kilábalt a recesszióból, de továbbra is jelentős kockázatok fenyegetik a gazdaságot, köztük a hosszú lejáratú adósságállomány nagysága – erre figyelmeztetett a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatósága szokásos éves országjelentésében, amelyet keddet hozott nyilvánosságra.

Az IMF előrejelzése szerint a tavalyi 1,4 százalék után idén 2,0 százalékkal, jövőre pedig 2,4 százalékkal bővülhet Görögország reálértéken számított bruttó hazai terméke (GDP), míg a munkanélküliségi ráta a tavalyi 21,5 százalékról idén 19,9 százalékra, jövőre pedig 18,1 százalékra mérséklődhet. A fejlődésre azonban komoly veszélyek leselkednek, köztük a pénzügyi feltételek szigorodása, a belpolitikai fejlemények és a „reformfáradtság”.

Görögország az utóbbi nyolc évben 275 milliárd euró pénzügyi támogatást kapott nemzetközi hitelezőitől, hogy elkerülje az államcsődöt, és ne hulljon ki az euróövezetből. Cserébe drasztikus megszorító intézkedések sorát kellett meghoznia, a görög államadósság viszont továbbra is a GDP 178 százalékára rúg, ami a legmagasabb európai arány. Az ország augusztus 20-án zárja le az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) hároméves gazdasági kiigazítási programját, a valutaalapot azonban nyugtalanítja, hogy a hosszú távú államadósság fenntarthatósága bizonytalan maradt.

Középtávon nagy könnyebbséget jelent az adósságszolgálat finanszírozásában, hogy az euróövezet pénzügyminiszterei júniusban haladékot adtak 96 milliárd euró tartozás törlesztésére, elengedték a kamatok egy részét és felszabadították az augusztusban lejáró harmadik mentőcsomag utolsó, 15 milliárd eurós részletét. További adósságkönnyítés nélkül azonban nehézségekbe ütközhet, hogy hosszú távon is a piacokról tudja finanszírozni önmagát a görög állam – figyelmeztetett az IMF.

Az IMF ügyvezető igazgatósága azt hangoztatta, hogy realista növekedési és költségvetési célokat kell meghatározni Görögország számára. A görög kormány vállalta, hogy 2022-ig évente a GDP 3,5 százalékának, azt követően pedig 2,2 százalékának megfelelő elsődleges aktívummal zárja a költségvetést. Az IMF szakértői szerint az az ésszerű elvárás, hogy nagyjából 1 százalékos éves gazdasági növekedés mellett 1,5 százalékos elsődleges költségvetési többletet érjen el Görögország.

Az európai intézmények viszont úgy gondolják, hogy Görögország képes és köteles a GDP 2,2 százalékának megfelelő elsődleges költségvetési többlet kigazdálkodására 3 százalékos gazdasági növekedés mellett.

Forrás: MTI/AFP