Újabb megasztrájkot szerveznek a francia közalkalmazottak

Emmanuel Macron államfővé választása óta harmadik alkalommal szólították fel Franciaországban kedden a szakszervezetek a közalkalmazottakat sztrájkra és tüntetésre a közszféra tervezett reformjai ellen.

Az 5,7 millió embert – a francia munkavállalók több mint negyedét – foglalkoztató közszféra (amúgy megosztott) kilenc szakszervezete először vonul együtt utcára 2010 óta, mégpedig a bérek befagyasztása, a teljesítmény alapú díjazás bevezetése, valamint az ellen, hogy a kormányzat 2022-ig 120 ezer munkahely megszüntetését tervezi.

Tavaly október 10-e óta ez a harmadik tiltakozás a közszféra tervezett változtatásai ellen. A szakszervezetek országszerte 140 megmozdulást tartanak, a legnagyobbat délután Párizsban, amelynek élén a kilenc szakszervezet vezetője együtt fog vonulni, köztük Philippe Martinez (CGT), Pascal Pavageau (FO), Laurent Berger (CFDT), Luc Bérille (Unsa) és Philippe Louis (CFTC). A tüntetésnek elsősorban a szakszervezeti összefogás szempontjából van jelképes jelentősége.

A legutóbbi tiltakozó napon, március 22-én 300 ezren vonultak utcára, de akkor csak hét szakszervezet támogatta a megmozdulást, miután a kormány akkor jelentette be az egyeztetések megkezdését a reform részleteiről. Amióta megkezdődtek a tárgyalások március végén, valamennyi szakszervezet úgy döntött, hogy sztrájkra szólít fel, hogy megakadályozzák a kormány elképzeléseinek megvalósítását.

A figyelmeztető munkabeszüntetés érinti a közoktatást, a tömegközlekedést, az energiatermelést, az egészségügyet, a közmédiát, a postát, a munkaügyi hivatalokat, de még a meteorológiai szolgálatot is. A polgári légiközlekedési igazgatóság azt kérte a légitársaságoktól, hogy előzetesen töröljék járataik húsz százalékát Párizsban, Lyonban és Marseille-ben.

A CGT francia szakszervezeti szövetség tagjai és támogatói – élükön Philippe Martinez szakszervezeti vezetővel (k) – tüntetnek a francia kormány politikája ellen Párizsban 2018 május 1-jén. (EPA/Christophe Petit Tesson)

Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter az RTL rádióban reggel ugyanakkor azt mondta, hogy az oktatásban nem igazán lesz érezhető a sztrájk. „Nem lesz erősebb, mint legutóbb, amikor is a munkavállalók kevesebb mint negyede sztrájkolt” – mondta a miniszter, a szakszervezetek szerint viszont a tanárok harmada részt vesz a munkabeszüntetésben.

Az egészségügyi dolgozók sztrájkolnak a legnagyobb arányban, akik jobb munkakörülményeket és új munkahelyeket is követelnek, de a szakszervezetek szerint a betegek nem érzik meg a tiltakozást, az ellátás biztosítása folyamatos a kórházakban.

A kilenc szakszervezet elsősorban a kormány reformjterveinek irányvonalát ítéli el, amely szerintük támadás a közalkalmazottaknak a magánszférában dolgozókhoz képest megkülönböztetett státusza ellen. Franciaországban eddig a magán- és a közszféra között lehetetlen volt az átjárás egy munkavállaló számára, a kormány a reformmal ezt szeretné megkönnyíteni és az alkalmi szerződéssel történő foglalkoztatást általánossá tenni a közszférában is.

Olivier Dussopt, a közszolgálatért felelős államtitkár hétfőn azt mondta, hogy a kormány nem kérdőjelezi meg a közalkalmazottak státuszát, hanem egyszerűen modernizálni kívánja azt.

Az újabb reform, amelyről a törvényjavaslatot 2019 első negyedévében tervezi a kormány a parlament elé terjeszteni, tovább növeli a szociális feszültségeket, amelyek Emmanuel Macron reformjaival szemben jelentkeznek. Elemzők szerint a szakszervezetek ugyanakkor csak úgy tudnák meghátrálásra késztetni a kormányt, ha a különböző területeken jelentkező tiltakozások egységes mozgalommá nőnének ki, de ennek egyelőre nem látni a jelét. Április eleje óta a vasutasok sztrájkolnak időszakosan – öt napból hármat – az őket érintő reform ellen, de egyelőre nem kívánnak csatlakozni a közalkalmazottak megmozdulásához.

A ViaVoice közvélemény-kutatóintézet kedden közzétett felmérése szerint a franciak 49 százaléka nem támogatja az újabb tiltakozónapot, 40 százaléka jogosnak tartja, a többi megkérdezett nem mondott véleményt.

Forrás: MTI