Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Megkezdődött az utóbbi évek egyik legnagyobb vasutas sztrájkja Franciaországban kedden: a közlekedésben súlyos fennakadások keletkeztek, miután a vonatoknak nagyjából csak a tizede állt forgalomba.
A négy legnagyobb vasutas szakszervezet azt tervezi, hogy a következő három hónapban minden öt napból két napon át munkabeszüntetést tartanak, hogy így tiltakozzanak a kormányzat reformtervei ellen.
A dolgozók 48 órával előre kötelesek bejelenteni, hogy részt kívánnak-e venni a sztrájkban. Az első napon a vasutasok mintegy fele, a mozdonyvezetőknek 77 százaléka vesz részt a munkabeszüntetésben, s szerdán hasonló részvétel várható. Kedden a belföldi járatok alig 12 százaléka közlekedik, a nemzetközi vonatoknak azonban háromnegyede elindul.
A 140 ezer embert foglalkoztató, közel 50 milliárd eurós adósságot felhalmozott francia állami vasúttársaság (SNCF) reformja és modernizációja Emmanuel Macron államfő egyik legnagyobb feladatának ígérkezik, 1995 óta szinte mindegyik kormány megpróbálkozott vele, de a szakszervezeti tiltakozások nyomán feladta.
Elisabeth Borne közlekedési miniszter kedden az RMC rádiónak adott interjúban azt mondta, hogy a kormány kész a tárgyalásra és a párbeszédre. Az egyeztetések az állami nagyvállalat átalakításáról és felkészítéséről a vasúti piac liberalizálására egyébként már megkezdődöttek, a szakszervezetek elsősorban nyomásgyakorlásként használják a sztrájkot.
A kormány egyik fő célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Az új szabályozás a cégnél jelenleg dolgozókra nem vonatkozna, hanem csak a jövőbeni vasutasokra.
A szakszervezetek szerint a kormány hosszú távon privatizációra készíti elő az SNCF-et, ezt azonban a kormány tagadja. A szakszervezetek azt követelik, hogy a kormány az átalakítások megindítása előtt rendezze az SNCF adósságát, a kormány azonban ezt az átalakításról szóló megállapodásokhoz köti.
Elemzők szerint a 12 baloldali párt által támogatott szakszervezetek és a kormány között elsősorban kommunikációs háború kezdődött egymás kifárasztására, s az nyeri meg a csatát, akinek a közvélemény elhiszi, hogy a sztrájkmentes időszakban is fennakadásokkal küzdő szolgáltatás minőségének javítását szolgálja a reform, illetve a reform megakadályozása.
- Kapcsolódó cikkünk:
Forrás: MTI
