Újabb hat évre bebetonozta hatalmát a venezuelai diktátor

Újabb hat évre újraválasztották Nicolás Maduro venezuelai elnököt vasárnap. A nemzetközi közösség bírálta a szavazás lefolytatását, az ellenzéki jelöltek pedig a választókra gyakorolt nyomás miatt illegitimnek nevezték a voksolást és a választás megismétlését követelték.

A szavazatok szinte teljes feldolgozottsága után a leköszönő szocialista elnök a szavazatok 67,7 százalékát kapta, legfőbb ellenfele, Henri Falcon pedig szavazatok 21,2 százalékát – közölte Tibisay Lucena, a Nemzeti Választási Tanács (CNE) elnöke, aki „megfordíthatatlan tendenciáról” beszélt. Henri Falcon elutasította a választási folyamatot.

Mintegy 20 millió szavazásra jogosult állampolgárt vártak az urnákhoz, és a választási bizottság számításai szerint a 8 603 936 leadott szavazatból Maduro 5 823 728-at kapott.

Az 52 százalékos távolmaradás a legsúlyosabb a venezuelai demokrácia kezdete, 1958 óta. A legutóbbi, 2013-ban tartott elnökválasztáson, amikor Maduro Henrique Capriles volt mirandai kormányzóval mérkőzött meg, a részvételi arány 79,69 százalékos volt.

Párthívei előtt mondott beszédében Nicolás Maduro örömét fejezte ki „a történelmi rekord” miatt: „Soha elnökjelölt még nem nyert a nép szavazatainak 68 százalékával, és soha korábban nem előzte meg 47 százalékponttal a második helyen végzett jelöltet” – mondta a Miraflores palota előtt összegyűlt tömegnek.

„Győztünk! Most is győzedelmeskedtünk. Mi vagyunk az állandó népi győzelemmé alakult történelem ereje” – mondta az elnök, akinek az új hatéves mandátuma várhatón 2018 januárjában kezdődik.

Caracas, 2018. május 18.
Nicolás Maduro venezuelai elnök caracasi kampánygyűlésén 2018. május 17-én, három nappal a venezuelai elnökválasztás előtt. Maduro ingén elődjének, Hugo Chávez néhai elnöknek a képe. (MTI/EPA/Cristian Hernández)

Röviddel a hivatalos végeredmény kihirdetése előtt Henri Falcon „legitimitás híján” elutasította az elnökválasztást, és újabb választást követelt még az év vége előtt: „Nem ismerjük el ezt a választási folyamatot, számunkra ez nem volt választás. Venezuelában új választásokat kell kiírni” – jelentette ki, azzal vádolva a kormányt, hogy nyomást gyakorolt a választókra.

A Hugo Chávez néhai elnök, Maduro elődje által kidolgozott ideológiából, a „chávizmusból” kiszakadt 56 éves Henri Falcon kivált a Demokratikus Egység Kerekasztal (MUD) pártszövetségből, amely hónapok óta csalással vádolja a kormányt és bojkottálta a választásokat.

Az eredmények kihirdetését az ellenzék erősségének számító Caracas egyes negyedeiben tiltakozó „lábaskoncerttel” fogadták. A másik ellenzéki jelölt, a 48 éves Javier Bertucci evangélikus lelkipásztor, aki a szavazatok 11 százalékát kapta, szintén bírálta a választásokat és új voksolást követelt.

Maduro volt az előrehozott elnökválasztás nagy esélyese, annak ellenére, hogy az élelmiszer-, a gyógyszerhiányba és az örökös áramszünetbe, valamint a közbiztonság helyzetének romlásába belefáradt venezuelaiak 75 százaléka nem ért egyet a kormányzásával. Az országban egyhavi minimálbér egy kilogramm tejpor megvásárlására elegendő. A gazdasági válság kezdete óta több százezren hagyták el Venezuelát.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Bogotától Limáig, Santiago de Chilétől Madridig venezuelaiak százai tüntettek vasárnap a „választási csalás” ellen tiltakozva. Chile és Panama nem ismerte el a választást, és diktatúrával vádolta meg Madurót.

Az ellenzéken kívül az Egyesült Államok, az Európai Unió és a limai csoport – 14 amerikai és karibi ország – is elutasítja a szavazást. Valamennyien a demokrácia aláásásával vádolják Madurót.

A Lima csoport tagállamai közös közleményben illegitimnek nevezték a választást, amely nem felelt meg „a demokratikus, szabad, tisztességes és átlátható választás nemzetközi normáinak”. Az országcsoporthoz tartozó Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia, Kanada, Costa Rica, Guatemala, Guyana, Paraguay, Panama, Honduras, Mexikó, Peru és Santa Lucia bejelentették, hogy konzultációra visszahívják nagyköveteiket Caracasból, s korlátozni fogják diplomáciai kapcsolataikat Venezuelával. A szóban forgó államok külügyminisztériumai emellett bekéretik Venezuela ottani nagyköveteit tiltakozó jegyzékek átnyújtása végett. A Lima csoporthoz tartozó államok azt is közölték, hogy egyeztetni fognak a hazájukból tömegesen elmenekülni kényszerült venezuelaiak ügyében adandó regionális válaszról. Az országcsoport egyben figyelmeztetést adott ki a tagállamok pénzügyi szektora számára a venezuelai vezetéssel folytatott üzleti tevékenység kockázatairól, s ígérete szerint sürgetni fogja a nemzetközi és regionális pénzügyi szervezeteket arra, hogy ne adjanak újabb hitelt a dél-amerikai országnak. A 2017 nyarán négy hónapon át tartott szinte mindennapos ellenzéki tüntetések ellenére – amelyeknek 125 halottja volt – megalakították a rendszert szolgáló alkotmányozó nemzetgyűlést. A kőolajárak 2014. évi beszakadása óta Venezuela, amelynek bevételei 96 százaléka a kőolajból származik. devizahiányban szenved, ami súlyos válságba döntötte a gazdaságot. Öt év alatt a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint 45 százalékot zuhant a hazai össztermék, 2018-ban 15 százalékos gazdasági csökkenés várható, az infláció pedig 13 800 százalékos.

 

Forrás: MTI/AFP/dpa

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »