Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Szaúd-Arábia és Izrael nem ápol egymással diplomáciai kapcsolatokat. A Perzsa-öböl menti konzervatív monarchia trónörököse, Mohamed bin Szalmán azonban most meglepte a világot egy interjúval, amelyben Izrael létezéshez való jogáról is beszélt. Mindemögött rideg számítás rejlik – írta a dpa német hírügynökség.
„Hiszem, hogy a palesztinoknak és az izraelieknek joguk van saját földhöz. Ám szükségünk van békeszerződésre, hogy mindenki számára biztosítsuk a stabilitást és normális kapcsolatok legyenek. (…) Vallási jellegű aggályaink vannak a jeruzsálemi szent mecset sorsával, valamint a palesztin nép jogaival kapcsolatban. Ez minden. Semmilyen néppel szemben sincs kifogásunk” – idézte a Reuters a trónörököst, aki a The Atlantic című lap főszerkesztőjének, Jeff Goldbergnek adott interjút.
Bin Szalmán kijelentése számos megfigyelő szemében politikaváltással ér fel. Valójában azonban nem teljesen meglepő.
A mindössze 32 éves Mohamed bin Szalmán számít az erős embernek a szunnita királyságban. Egyesek a modern reformert látják benne, aki megbontja a régi struktúrákat, az országot függetlenné teszi az olajtól, korrupciós hadjárattal tölti fel az államkasszát, a nőknek pedig engedélyezi az autóvezetést, mások számára viszont az agresszív külpolitika megtestesítője: védelmi miniszterként ő felel a szaúdi katonai beavatkozásért Jemenben, hogy leverjék a síita húszi lázadókat és ugyancsak bin Szalmánt sejtik a szomszédos Katarral szembeni blokádpolitika mögött.
Szaúd-Arábia külpolitikáját azonban főleg a regionális ősellenséggel, Iránnal folyó versengés határozza meg. A szunnita Szaúd-Arábia – az iszlám szent helyek, Mekka és Medina őrzője – mélységesen ellenséges a síita Iránnal szemben, és viszont. Rijád tart Irán növekvő befolyásától a térségben és ugyanígy látja ezt Izrael is, itt vannak politikai érdekegybeesések.
Donald Trump amerikai elnök (j) harcászati eszközök eladásáról szóló táblázatot fog a kezében Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel (b) való találkozóján a washingtoni Fehér Házban 2018. március 20-án. (MTI/EPApool/Kevin Dietsch)
Szaúd-Arábia és Izrael nem hivatalosan már régebb óta közeledik egymáshoz – állapítja meg a dpa. A korábbi uralkodó, Abdullah vezérletével az Arab Liga már 2002-ben letett az asztalra egy közel-keleti béketervet: elismerik Izrael államot az 1967-es határok között, amennyiben Izrael visszavonul a palesztin területekről. A tervnek ugyan nincs esélye a sikerre, az Arab Liga azonban még tavaly is felvetette. A szaúdi és az izraeli titkosszolgálatok is minden bizonnyal régóta cserélnek információkat. Főleg olyankor, amikor a közös ellenségről, Iránról és a Teherán által támogatott síita Hezbollah milíciáról van szó.
- Kapcsolódó cikkeink:
A múlt évben Gadi Eisenkot, az izraeli haderő vezérkari főnöke először beszélt egy arab médiumnak nyilvánosan arról, hogy szükség van Izrael és Szaúd-Arábia együttműködésére. „Vannak közös érdekek” – mondta. Iránnak az a terve, hogy ellenőrzése alá vonja a Közel-Keletet Irántól Irakon, Szírián és Libanonon, valamint Bahreinen és Jemenen át a Vörös-tengerig kiterjedően.
„Ezt meg kell akadályozni” – jelentette ki az izraeli tábornok.
Avigdor Liberman izraeli védelmi miniszter is javasolt már a múltban szövetséget Szaúd-Arábiának Iránnal szemben. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig vissza-visszatérően arról beszél, hogy a kulisszák mögött van közeledés Izrael és arab államok között.
A közeledésbe Szaúd-Arábia gazdaságai érdekei is belejátszanak. Rijád szeretne egy 500 milliárd dolláros megaprojektet, új gazdasági zónát (NEOM) létrehozni a Vörös-tenger partján, de ehhez szükség van egy Akabai-öblön átívelő hídra is. Szakértők szerint ennek megvalósítása Izrael akárcsak nem hivatalos engedélye nélkül nem lehetséges.
Márciusban Szaúd-Arábia engedélyezte az Air India légitársaságnak, hogy Izrael felé átrepüljön szaúdi terület felett. Jiszráel Kac, egyebek között a hírszerző szolgálatok izraeli minisztere „történelminek” nevezte az engedélyt, amely évtizedes átrepülési tilalomnak vetett véget.
Az Izrael és a palesztinok közötti konfliktus volt hosszú ideig a fő oka annak, hogy a térség iszlám államai nem ismerték el Izraelt. Szakértők szerint azonban a vitának számos arab ország számára már nincs túl nagy jelentősége. A palesztinok már hosszabb ideje úgy érzik, hogy az arab világ is cserben hagyta őket.
Forrás: MTI/dpa/Reuters
