Csehországból is származhatott a Novicsok nevű idegméreg – közölte szombaton az orosz külügyminisztérium szóvivője. A cseh védelmi és külügyminiszter egyaránt visszautasította, hogy országukból szerezhették be az elkövetők a mérget.
A Novicsok nevű mérgező anyag a legnagyobb valószínűséggel Csehországból, Szlovákiából, Nagy-Britanniából vagy Svédországból származik – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szombaton a Rosszija 24 nevű orosz hírtelevízióban. Megjegyezte, hogy származási országként az Egyesült Államok is szóba jöhet.
Zaharova kijelentette: sem a Szovjetunióban, sem később Oroszországban nem fejlesztettek ki olyan anyagot, amelynek a neve Novicsok volt. A szóvivő nyilatkozata ellentmond a korábbi orosz és nyugati sajtóértesüléseknek.
Martin Stropnicky cseh külügyminiszter az orosz szóvivő nyilatkozatára reagálva közölte: elutasítják a Novicsok eredetéről megjelent állításokat, mert ezeket semmivel sem lehet bizonyítani. Stropnicky szerint „szokványos manipulációról” van szó minden bizonyíték nélkül.
Karla Slechtová, a cseh védelmi tárca vezetője pedig azt hangsúlyozta, hogy Csehország betartja a vegyi fegyverek gyártásáról és terjesztéséről szóló nemzetközi megállapodásokat. „A vád abszurd. Határozottan elutasítom. A 90-es évek elején aláírtuk, és azóta is betartjuk a vonatkozó nemzetközi megállapodásokat” – írta a Twitteren megjelent reagálásában Slechtová.
A BBC orosz hírszolgálata Vil Mirzajanovnak, a jelenleg az Egyesült Államokban élő orosz vegyésznek egy, a Moszkovszkije Novosztyi című lapban 1992-ben megjelent cikkére hivatkozva állította, hogy a Novicsokot még a Szovjetunióban fejlesztették ki. Mirzajanov a kilencvenes évek elején emigrált Oroszországból és az Egyesült Államokban telepedett le. Az Interfax szerint az amerikaiak a kilencvenes évek elején orosz vegyi szakértőket vittek ki az Egyesült Államokba, akik ezen a téren „elértek bizonyos eredményeket”.
Szergej Szkripal, aki ellen március elején a Novicsokot nevű idegmérget felhasználták, egykor az orosz katonai hírszerzés ezredese és a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt. Szkripalt, akit 2004-ben vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), hazaárulás címén 13 évi szabadságvesztésre ítélték. 2010-ben egy kémcsere keretében Oroszország átadta őt az Egyesült Államoknak. A volt hírszerző még abban az évben Nagy-Britanniában kapott menedéket és ott telepedett le.
A mérgezési ügyből súlyos brit-orosz diplomácia vita lett, London 23 orosz diplomatát utasított ki, illetve további oroszellenes intézkedéseket foganatosított. Moszkva hasonló lépésekkel válaszolt.
Arról, hogy az orosz kormány szombaton ugyancsak 23 brit diplomata kiutasításáról tájékoztatta a moszkvai brit nagykövetet, May azt mondta: Oroszország korábbi magatartása alapján a brit kormány számított az ilyen jellegű orosz válaszlépésre.
A brit miniszterelnök részletek nélkül bejelentette: Nagy-Britannia a következő napokban, szövetségeseivel és partnereivel közösen áttekinti, hogy milyen további lépéseket tegyen.
Összeül a nemzetbiztonsági tanács
A jövő hét elején összeül a brit nemzetbiztonsági tanács, hogy megfontolja, milyen további lépéseket tegyen a Szkripal-ügyben az Egyesült Királyság – közölte szombaton a brit külügyminisztérium, miután Oroszország 23 brit diplomatát utasított ki.
A brit diplomácia aláhúzta: úgy gondolják, hogy továbbra is Oroszországnak kell tisztáznia, hogy milyen szerepet játszott a Szergej Szkripal és lánya elleni gyilkossági kísérletben, illetve Moszkvának eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek.

Moszkva, 2018. március 17.
Orosz rendőrök a brit nagykövetség épülete előtt Moszkvában 2018. március 17-én. Ezen a napon az orosz külügyminisztérium közölte a Szkripal-ügyben bekéretett Laurie Bristow oroszországi brit nagykövettel, hogy 23 brit diplomatát kiutasítanak az országból, visszavonják az engedélyt, hogy az Egyesült Királyság főkonzulátust nyisson Szentpéterváron, és leállítják a kulturális és oktatási ügyekkel foglalkozó British Council tevékenységét Oroszországban. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
A külügyi tárca nem részletezte, hogy milyen további brit intézkedésekről lehet szó. Theresa May azonban a héten, a brit kormány lépéseit ismertető parlamenti felszólalásában utalást tett arra, hogy lehetnek olyan brit válaszlépések, amelyeket London nem hoz nyilvánosságra.
A Konzervatív Párt szombati rendezvényén felszólalva a brit miniszterelnök azt mondta: az orosz válaszintézkedések bejelentése sem változtat azon a tényen, hogy brit földön két ember ellen merényletet kíséreltek meg, és a történtekre továbbra sem kínálkozik egyéb magyarázat, mint az, hogy e merényletkísérletért az orosz államot terheli a felelősség.
Forrás: MTI/Reuters/AFP/Kitekintő