A szíriai kormányerők áttörést értek el a kelet-gútai offenzívában szombaton, miután sikerült elszigetelniük a felkelők kezén lévő térség legnagyobb városát, Dúmát, valamint Harasztát is.
A hadsereg elfoglalta a Harasztát Miszrabával összekötő országutat, és ezzel elvágta Dúmát a lázadók által ellenőrzött területektől – adta hírül az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, brit székhelyű szervezet. A kormányerők három részre szelték Kelet-Gútát: Dúmára és környékére északon, Harasztára nyugaton, és a többi, kisebb településre délen.
Dúmát a nap közepén légicsapások és tüzérségi támadások érték. A város utcái kihaltak – hangsúlyozta az AFP francai hírügynökség egyik helyszíni tudósítója.
„A rezsimhez hű csapatok több fronton nyomulnak előre” – mondta el Rámi Abder-Rahmán, a terepen kiterjedt aktivistahálózattal rendelkező OSDH vezetője. „A szíriai és az orosz légierő hordóbombákkal támadta Dúmát, és más települések ellen is légicsapásokat hajtott végre” – tette hozzá.
A lázadók megpróbáltak ellentámadást indítani, de kísérletük nem vezetett sikerre.

Kelet-Gúta, 2018. március 8.
A SANA szíriai állami hírügynökség által 2018. március 7-én közreadott képen a szíriai kormányhadsereg katonája tüzel a lázadók ellen vívott harcok közben a Damaszkusz közelében elterülő, az ellenzék uralta és a kormányerők ostromzára alá vont Kelet-Gúta térségben. A Nemzetközi Vöröskereszt szerint az ostromgyűrűbe vont lakosságnak szánt második segélyszállítmány Kelet-Gútába küldését el kellett halasztani a harcok miatt március 8-án. (MTI/AP/SANA)
A szíriai kormány február közepén indította meg légi offenzíváját a felkelők fellegvárának számító, 2013 óta ostromolt Kelet-Gúta ellen. Az Oroszország támogatását élvező damaszkuszi rezsim alig két hete szárazföldi műveleteket is kezdett a szíriai főváros közelében található, mintegy 400 ezer lakosú térségben. Azóta a lázadók felügyelete alatt álló mintegy 100 ezer négyzetkilométeres terület több mint felét sikerült visszafoglalnia. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa február 24-én határozatot fogadott el, amelyben 30 napos tűzszünet haladéktalan kihirdetését követelte Szíriában, különös tekintettel Kelet-Gútára. A rendelkezésnek nem lett foganatja.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint az offenzívában eddig 976 civil – köztük 208 gyerek – vesztette életét, és legalább 4300-an sebesültek meg.
A törökök Afrínban törnek előre
Egy másik hadszíntéren a török katonák folytatták előrenyomulásukat a kurdok kezén lévő Afrín irányába: „A török erők alig 4 kilométerre vannak Afríntól” – mutatott rá az OSDH.
A Firat kurd hírügynökség jelentése szerint a török haderő első alkalommal bombázta szombaton Afrín belvárosát. Értesülései szerint a civil lakosság körében vannak halottak és sebesültek.
Törökország január 20-án indított támadást a határ mentén található Afrín és térsége ellen, amelyet a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia felügyel. Ankara szerint az YPG a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bábja. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Törökország területén a kurd autonómiáért.
A Firat összesítése szerint a hadműveletek megindulása óta Afrínban, illetve a város térségében legalább 200 civil vesztette életét, míg a YPG 283 harcosa esett el. A török vezérkar ugyanakkor az Olajág nevű művelet során megölt 3195 „terroristáról” számolt be.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI/AFP/Reuters/TASZSZ