Irakban is elindulhat a kurdok elleni török hadművelet

Törökország az iraki központi kormánnyal együtt indítana hadműveletet a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) főhadiszállása ellen az észak-iraki hegyekben – mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön Bécsben a CNN Türk török hírtelevízió jelentése szerint.

A PKK – melyet Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tart – 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban. Cavusoglu kifejtette: Ankara és Bagdad egyetért abban, hogy a PKK ellen közös katonai beavatkozásra van szükség, és az offenzíva a május 12-i iraki parlamenti választások után kezdődhet meg.

Hulusi Akar török vezérkari főnök múlt csütörtökön az iraki fővárosban tárgyalt, és bagdadi sajtótájékoztatóján már akkor jelezte: a két ország haderői még magasabb szintre helyezik a határvédelmet és a terrorizmus elleni harcot.

Cavusoglu Bécsben egyúttal azt is kijelentette, hogy a PKK szíriai ágának tartott Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen az északnyugat-szíriai Afrín körzetben január 20-án indított Olajág fedőnevű török hadművelet májusig befejeződik. Leszögezte: Ankara rendelkezik annyi kapacitással, hogy az afríni és az észak-iraki beavatkozást akár párhuzamosan is végrehajtsa.

Ankara célja, hogy egy úgynevezett „biztonságos övezetet” alakítson ki a török-szír határvidéken, mintegy 30 kilométeres mélységben. A török külügyminiszter arról is beszámolt, hogy Stockholmban tartózkodik az YPG politikai szárnyának, a szíriai kurd Demokratikus Egység Pártjának (PYD) az egykori vezetője, Száleh Muszlim. Hozzátette, hogy Ankara a politikus „átmeneti letartóztatását” kérte a svéd hatóságoktól.

Törökország szemében az YPG és a PYD is terrorista csoport, és úgy véli, hogy térnyerésük felerősíti a Délkelet-Törökországban élő több mint tízmilliós kurd kisebbség függetlenségi törekvéseit. A PYD korábbi társelnökét február végén a cseh rendőrség vette őrizetbe török kérésre, nemzetközi elfogatóparancs alapján, de a prágai városi bíróság pár nappal később ügyének kivizsgálásáig szabadlábra helyezte a férfit, aki azonban nem hagyhatja el az Európai Uniót.

Törökország március elején Németországtól is kérte Muszlim őrizetbe vételét és kiadatását, miután a kurd politikus Berlinben felszólalt a PYD helyi szimpatizánsainak rendezvényén. A férfi ugyan tavaly távozott a szíriai kurd párt vezetéséből, de még ma is jelentős a befolyása a PYD-ben.

Forrás: MTI