Ne igyunk előre a medve bőrére Észak-Korea enyhülése kapcsán

Többen nagy megkönnyebbüléssel fogadták a hírt, hogy Szöul és Phenjan csúcstalálkozóra készül áprilisban, valamint hogy Észak-Korea fontolóra veszi atomprogramjának felszámolását. Azonban nagyon is van okunk szkeptikusnak lenni az ajánlat komolyságát illetően.

Csábító, hogy reménnyel tekintsünk a keddi bejelentésre, tekintve, hogy tavaly novemberben Észak-Korea még olyan rakétát tesztelt, amely elérheti az Egyesült Államokat. Donald Trump amerikai elnök erre „tűzzel és haraggal” fenyegette Kim Dzsong Un országát. A világ pedig rémülten figyelt.

Kedden azonban a dél-koreai elnöki hivatal bejelentette, hogy több mint egy évtized után ismét dél- és észak-koreai csúcstalálkozót fognak tartani. Emellett azt is tudatták, hogy a Phenjanban járt szöuli küldöttséget az észak-koreai vezetés arról tájékoztatta, hogy nem tart igényt atomfegyverekre, ha nem érzi magát katonailag fenyegetve, és hajlandó tárgyalásokat kezdeni a leszerelésről, ha a biztonsága garantált.

Phenjan, 2018. március 6.
A dél-koreai elnöki hivatal által közreadott képen Kim Dzsong Un észak-koreai vezető (j2) fogadja a tízfős dél-koreai küldöttség élén álló Csung Ej Jongot, a nemzetbiztonsági hivatal vezetőjét Phenjanban 2018. március 5-én. A Mun Dzse In dél-koreai elnököt képviselő delegáció az esetleges béketárgyalásokat és az amerikai-észak-koreai közeledést igyekszik előkészíteni az észak-koreai fővárosban. Kim először fogadott dél-koreai tisztségviselőket. (MTI/EPA/Dél-koreai elnöki hivatal)

Ez alapvetően nagyon jól hangzik, de nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államok már korábban is felajánlotta ezeket a garanciákat. Ez azt jelenti, hogy Észak-Korea elég sajátságosan értelmezheti a „biztonsági garanciák” kifejezést.

„Észak-Korea régóta hangoztatott álláspontja az, hogy számára az jelentené a biztonságot, ha semmilyen esélye nem lenne annak, hogy Dél-Korea atomfegyverhez jut. Tehát mindaddig, amíg fennáll az Egyesült Államok és Dél-Korea szövetsége, ez biztonsági veszélynek számít” – mondta Nicholas Eberstadt, az American Enterprise Institute Korea szakértője.

Az USA korábban már megégette magát

Christopher Hill korábbi amerikai nagykövet, aki George W. Bush második elnöksége alatt vezette az Észak-Koreával folytatott tárgyalásokat, tavaly júniusban így fogalmazott: „Az az elképzelés, hogy Észak-Korea felhagy atomprogramjával a biztonság és a rendszerváltozás ígéretéért cserébe, eddig minden esetben kudarcba fulladt”.

Hill egyike volt azoknak a hangoknak, akik szerint Észak-Korea szívesen fogadta a tárgyalásokat 2007-ben. Sőt, Kim apja akkoriban hasonlóképpen vélekedett. Az USA akkor azzal csábította a rezsimet a tárgyalóasztalhoz, hogy visszaszolgáltatta a szankciós politika során beszedett eszközöket, valamint törölte Észak-Koreát a terrorizmust támogató országok listájáról.

Mint később kisült, Észak-Korea részéről az egész csak csel volt: az ország végül nem egyezett bele egy olyan alapellenőrzési tervbe, amely bizonyította volna, hogy leállította atomprogramját. Ahogy mindig is történt, Phenjan ez esetben is zsebre tette az előzetes engedményeket, és a tárgyalásokat arra használta, hogy időt nyerjen.

Az Egyesült Államok azonban most nem fogja engedni, hogy becsapják. Bár Donald Trump amerikai elnök Twitter-bejegyzésében üdvözölte kedden a két Korea vezetőjének tervezett csúcstalálkozóját és reményét fejezte ki, hogy „lehetséges az előrehaladás”, azért hozzátette, hogy lehet, csak „hamis remény” az egész. Ezen kívül Mike Pence alelnök jelezte: konkrét lépéseket vár Phenjantól, az amerikai katonai hírszerzés vezetője pedig óvatosságra intett. Továbbá egy magas rangú amerikai tisztviselő elmondta a Bloombergnek, hogy továbbra is folytatják „a maximális szankciós nyomás” gyakorlását Észak-Koreára és szövetségeseire nézve, valamint még mindig esedékes az április közepére tervezett amerikai-dél-koreai hadgyakorlat.

A közös katonai gyakorlatok, amelyeket elhalasztottak, miután Kim beleegyezett, hogy küldöttséget küld a phjongcshangi téli olimpiára, annak a próbája, hogy vajon a Kim-rezsim prioritása valóban az északi biztonság. A katonai manőverek egy olyan forgatókönyvre készülnek, amelyben Észak támadja meg Dél-Koreát, és nem fordítva, tehát utóbbi biztonságát hivatottak biztosítani, nem pedig Észak-Koreát fenyegetni. Ha Phenjan továbbra is túlreagálja ezeknek a gyakorlatoknak a jelentőségét, az azért elmond valamit.

Ha azonban a denuklearizációs tárgyalások haladnak a közös hadgyakorlat alatt és után, akkor lehetséges, hogy Kim végre megértette a nemzetbiztonság fogalmát. Bár egyelőre ezt egy kicsit nehéz elképzelni, mégis ez lenne a legjobb módja annak, hogy felmérjük az észak-koreai ajánlat komolyságát.

A dél-koreai elnök szerint is korai még az öröm

Korai még optimistának lenni Phenjan tárgyalási hajlandóságával kapcsolatban – fogalmazott szerdán a dél-koreai pártok vezetőivel találkozva Mun Dzse In dél-koreai elnök.

„Még csak a rajtvonalon állunk” – értékelte a helyzetet a dél-koreai államfő, aki azt is világossá tette, hogy semmi mást nem fogad el, csak Észak-Korea teljes nukleáris leszerelését, valamint kiemelte, hogy egyelőre nem lazítanak a Phenjannal szemben bevezetett szankciókon.

Mun szerdán tagadta, hogy Szöul bármilyen titkos ajánlatot tett volna Phenjannak, hogy Észak-Korea visszatérjen a tárgyalóasztalhoz: „Semmilyen titkos megállapodás nem volt Északkal” – húzta alá.

A dél-koreai elnök arra is kitért, hogy szerinte csak akkor lehetséges a nukleáris leszerelés, ha Szöul és Washington egységes álláspontot képvisel. Mun Dzse In arról is szót ejtett, hogy szerinte akkor jöhet létre megállapodás Dél és Észak között, ha Phenjan Washingtonnal is tárgyalásokat kezd.

Forrás: Bloomberg/MTI/AFP/Reuters/Yonhap/AP/Kitekintő