A damaszkuszi rendszer Achilles-sarka a kormányerők célkeresztjében

A szíriai rendszer Achilles-sarkává vált Kelet-Gútában, ahol a lázadóknak mindeddig sikerült megőrizniük csapásmérő erejüket, Damaszkusz számára elkerülhetetlennek tűnik a katonai offenzíva – vélik az AFP francia hírügynökség által vasárnap idézett elemzők.

A Damaszkusztól keletre fekvő, a lázadók kezén lévő területen, amely 2013 óta van a kormányerők ostromgyűrűjében, súlyos humanitárius válság uralkodik és mindennaposak a kormányerők légicsapásai. A stratégiai terület ellenőrzése révén a lázadók viszont rendszeresen rakétákkal és aknavetőkkel támadhatják a fővárost.

„A kelet-gútai ellenállás igencsak zavaró tényező lett a lázadók ellen aratott győzelemmel kérkedő rendszer számára” – vélte Joshua Landis, az egyesült államokbeli Oklahoma Egyetem Szíria-szakértője.

A kormányerőknek sikerült az ellenőrzésük alá vonni az ország területének több mint a felét, egyre több sikert értek el a lázadókkal és a dzsihadistákkal szemben, nem utolsósorban orosz szövetségesük katonai támogatásának köszönhetően.

Míg a béketárgyalások az országhatárokon túl folynak, „a rendszer arról akarja meggyőzni a nemzetközi közösséget, hogy már csak igen korlátozott ellenzékkel áll szemben, csak néhány beékelődésben vannak jelen” – hangsúlyozta Joshua Landis. A lázadóknak és a dzsihadistáknak ennek ellenére egy hete sikerült megostromolniuk a kormányerők Gúta peremén található egyik támaszpontját, aminek következtében Damaszkusz fokozta a légitámadásokat.

A beékelődés továbbra is a rendszer „Achilles-sarka” – mondta Rámi Abder-Rahmán, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) emigráns aktivista szervezet igazgatója. „Az ottani lázadó csoportok erősek, és közvetlen veszélyt jelentenek a fővárosra”.

A harcok ténylegesen nem csökkentek a térségben annak ellenére, hogy ez egyike a tűzszünet kihirdetésén munkálkodó hatalmak által kijelölt „feszültségmentesítési övezetnek”. Gútát is naponta támadja a rendszer légiereje és tüzérsége, a támadásokban 2011 óta ezrek haltak meg és sebesültek meg. Válaszul a lázadók tüzérségi tűzzel lőtték Damaszkuszt, több száz polgári személyt megölve.

Hamúria, 2018. január 7.
Megsemmisült épületek romjai közt mennek emberek a felkelők kezén lévő szíriai Hamúria városában 2018. január 6-án. Legkevesebb 17 civil vesztette életét a szíriai fővároshoz közeli, ostromlott kelet-gútai térségben az orosz légierő legutóbbi csapásai következtében. (MTI/EPA/Mohammed Badra)

A mintegy száz négyzetkilométeres területen közel 400 ezer lakos szenved élelmiszer- és gyógyszerhiánytól, az alultápláltság mindenekelőtt a gyermekeket fenyegeti. Abder-Rahmán szerint az iszlamista lázadó csoportok mindezek ellenére továbbra is népszerűek, mert több ezer harcosuk a térségből származik.

A feszültségmentesítési megállapodást elismerő és az ENSZ szervezte tárgyalásokon részt vevő Dzsais al-Iszlám (Iszlám Hadsereg) befolyásos lázadó csoport egyebek mellett Kelet-Gútát és annak legnagyobb városát, Dúmát tartja az ellenőrzése alatt. A hatalmon a Failak ar-Rahmán nevű másik felkelő szervezettel osztozik, amely Erbint és Hamuriát ellenőrzi. A kormányerők bázisa elleni támadást viszont az Ahrár es-Sám és a régebben az al-Kaida terrorhálózathoz tartozó Fatah es-Sám dzsihadistái hajtották végre.

„A rendszer fokozni fogja a műveleteket, hogy mindenáron visszaszerezze ezeket az állásokat” – mondta Sam Heller, a Century Fondation agytröszt elemzője. Az elmúlt napokban a damaszkuszi rendszerhez közeli médiumok megerősítették, hogy a hadsereg erősítést küldött erre a frontra.

Heller szerint „a rendszernek kedvező katonai megoldás felé” haladnak Gútának a Failak ar-Rahmán, az Ahrár es-Sám és a Fatah es-Sám ellenőrizte részein. A Dzsais al-Iszlám esetében más jellegű a kihívás: nem elhanyagolható katonai erővel bír és sokan élnek a kezükön lévő övezetekben az elemző szerint. Ezen túl a lázadó csoport komoly tárgyalásokba bocsátkozott Oroszországgal, amely révén olyan tárgyalásos megoldást is elérhet, amelynek eredményeképpen a térségben maradhat.

Korábban az ENSZ elítélte az ostromállapot politikáját, amely révén a rendszer „megbékélési egyezményeket” írt alá, amelyekkel a lázadókat a még teljesen lázadó kézen lévő területre, Idlíb tartományba telepítették ki. Joshua Landis szerint várható, hogy erőteljesebb nyomás nehezedik majd a gútai milíciákra, hogy adják meg magukat, fogadják el a megbékélési megállapodást.

Forrás: MTI/AFP