Trump nem dughatja homokba a fejét a migránsválság kapcsán

Az Egyesült Államok azon döntése, hogy bojkottálja annak az átfogó ENSZ-megállapodásnak az előkészítő munkálatait, amely a menekültek helyzetén hivatott segíteni, irracionális (és egyben elkerülhetetlen) lépés volt. Donald Trump amerikai elnöknek ugyanis mindig nehéz volt ellenállni az olyan lehetőségeknek, amikor mind az elődjét, mind az ENSZ-t letorkolhatja, a globális migrációval kapcsolatos tárgyalásokon történő részvétel megtagadása azonban sértheti az amerikai érdekeket.

A világon jelenleg új otthont kereső, rekord számú menekült kérdése nem egy múló válság, hanem egy folyamatos tendenciát tükröző dolog, amelyet rosszabbodó konfliktusok, környezeti nyomások és demográfiai elkerülhetetlenségek váltanak ki. Becslések szerint 2000-ben az akkori 173 millió nemzetközi migráns a világ lakosságának 2,8 százalékát tette ki. 2015-re ez a szám 244 millióra, azaz körülbelül 3,3 százalékra emelkedett. A következő migrációs sokkra vonatkozó kérdés tehát nem „ha”-val, hanem „mikor”-ral kezdődik.

A menekültáramlás óriási terhet rótt az Egyesült Államok szövetségeseire és partnereire, például Törökországra (2,9 millió menekült) és Jordániára (több mint 680 ezer menekült). És a folyamatos kudarc, hogy mintegy 22,5 millió menekült számára nem tudnak oktatási és gazdasági lehetőségeket biztosítani, valamint a visszatérés vagy a letelepedés kapcsán elfogadott módszerek évtizedes instabilitást fognak okozni a Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában.

A furcsa az egészben az, hogy az Egyesült Államok nagy érdeklődést mutat egy globális megállapodás kialakításáért a biztonságos, rendezett és szabályos migráció kapcsán. Ezért is irracionális a döntés, mivel pontosan ez fog állni az ENSZ tárgyalásainak középpontjában.

A bojkott bejelentésekor Rex Tillerson amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy a megállapodás „számos olyan célt tartalmaz, amelyek ellentétesek és összeegyeztethetetlenek az Egyesült Államok törvényeivel és bevándorlási politikájával”. Talán azért van ez, mert a Trump-adminisztráció többször is ellenezte Barack Obama ex-elnök néhány, a tavalyi évben jóváhagyott, bevándorlással kapcsolatos intézkedését és alapelvét:

  • a DACA-programot,
  • azt, hogy a menedékkérelmek kezelésében a megfelelő eljárást kell követni,
  • valamint hogy küzdeni kell a menekültekkel és bevándorlókkal szembeni „idegengyűlölet, rasszizmus és diszkrimináció” ellen.

Valójában még akkor is, amikor ilyen értelmes és humánus normákról van szó, az elképzelt ENSZ-megállapodás megígéri, nem fogja megsérteni az Egyesült Államok szuverenitását, hacsak a kongresszus úgy nem dönt, hogy törvénybe iktatja az alapelveket. Ez pedig lássuk be, nagyon nem valószínű.

Miért nem volt okos lépés?

Ellenséges hangnemével a Trump-adminisztráció maga alatt vágja a fát, mivel ezáltal ismét aláássa az ENSZ főtitkárának, Antonio Guterres terveit, aki viszont együttműködésével számos területen elősegíthetné az Egyesült Államok érdekeit.

Ezen kívül az ország elveti a lehetőséget, hogy rávilágíthasson a bevándorlással kapcsolatos érveire. Ha a közigazgatás nem ért egyet a nyilatkozat alapelveivel és céljaival, nem kellene ügyet csinálni belőle ahelyett, hogy „otthon maradnak”? A globális migrációs válság nem tűnik el csak úgy, és sem az óceánok, sem egy fal nem védheti meg az Egyesült Államokat a következményeitől.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Bloomberg

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »