Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatairól szóló egyeztetések megkezdését sürgette Theresa May brit kormányfő pénteken az uniós és az úgynevezett keleti partnerségi országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozója előtt.
„Közösen előre kell lépni a Brexit-tárgyalások második szakaszára” – közölte May az ülés előtt, kitérve azon kérdések elől, hogy kormánya hajlandó-e megemelni az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek rendezésére szánt összeget, ami szakértők szerint kulcsfontosságú lenne az előrehaladáshoz.
Hangsúlyozta: az Egyesült Királyság továbbra is vezető szerepet kíván játszani Európa biztonságának megőrzésében, továbbá „mély és különleges” kapcsolatot akarna kialakítani az EU-val.
A brit kormányfő elmondta, a találkozó margóján egyeztetni fog Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, illetve a belga, a dán és a litván miniszterelnökkel, azonban leszögezte, a mostani ülésnek nem a Brexit áll a középpontjában, hanem hogy miként kellene felvenni a harcot az EU és a hat érintett kelet-európai ország (Ukrajna, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Georgia, Moldova, Örményország) előtt álló közös kihívásokkal.
„Védekeznünk kell az Oroszországhoz hasonló ellenséges országok cselekedeteivel szemben, melyek a keleti partnerségi országok gazdasági növekedését fenyegetik” – mondta May.
Juncker: a brit kormányfő december 4-én Brüsszelbe látogat
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, hogy May december 4-én Brüsszelbe látogat, ahol megvizsgálják, hogy elegendő előrelépést tudtak-e elérni a brit kiválási feltételekről szóló tárgyalásokon. A munkaebéden Juncker és May mellett Michel Barnier, a bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója is részt vesz. Rövid sajtóértekezletén a volt luxemburgi miniszterelnök kijelentette: bízik benne, hogy még decemberben sikerül megfelelő előrehaladást elérni a fő kérdésekben, hogy tovább lehessen lépni az egyeztetések következő szakaszára.
Juncker hozzátette: ugyan rendkívül fontos szomszédos országokról van szó, a mai „nem bővítési vagy csatlakozási csúcstalálkozó”. Emellett arról is beszélt, hogy „nem elégedett az ukrajnai fejlemények mindegyikével, de az intézkedések többsége a jó irányba mutat”. A bizottság elnöke a kritikával a sokak által kifogásolt ukrán oktatási reformra célozhatott.
Angela Merkel német kancellár azt hangsúlyozta, hogy a keleti partnerségi országokkal való kapcsolat „nagyon fontos a saját biztonságunk szempontjából”.
Tajani: világos politikai elképzelésre van szükség a keleti partnerségi együttműködés jövőjéről
Itt az ideje, hogy az európai uniós tagországok és keleti-európai partnerországaik a demokratikus pluralizmus, az emberi és az alapvető szabadságjogok, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás, a korrupció elleni küzdelem alapvető értékein alapuló, világos politikai elképzelést határozzanak meg a partnerségi együttműködés jövőjére nézve az átláthatóság, valamint a civil társadalom megerősítése érdekében – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke Brüsszelben pénteken, az említett országok állam- és kormányfői találkozóját megelőzően tartott beszédében.
Az eddigi előrelépések és az elért célok kiváló alapot nyújtanak a csúcstalálkozón folytatott megbeszélésekhez, és arra is bátorítanak, hogy az unió nagyratörő elképzeléseket fogalmazzon meg a jövőbeli együttműködésre – mondta a parlamenti elnök. Kiemelte: biztosítani kell, hogy a közösen kitűzött célok gyakorlati eredményekké váljanak úgy az EU-ban, mint minden keleti partnerországban minden polgár számára.
Az Európai Parlament hosszabb távú keleti partnerségi modell kialakítását sürgeti a társult országok számára, amelyek jelentős előrehaladást értek el a társulási megállapodásokban meghatározott reformok végrehajtásában. Ennek mentén az európai gazdasági diplomáciát aktívabban és hatékonyabban kell felhasználni a partnerországokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében – jelentette ki az EP elnöke.
Forrás: MTI / Kitekintő
