A hágai bíróság szerint jogos Szlovénia követelése a szlovén-horvát határvitában

Szlovénia javára döntött a Horvátországgal fennálló határvita ügyében eljáró hágai nemzetközi döntőbíróság csütörtökön a Pirani-öböl közepén húzódó határvonalat illetően, amelyet az ítélet szerint módosítani kell, hogy a szlovénok ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kijutni az Adriai-tengerre. Szlovénia üdvözölte a döntést, Horvátország azonban nem tekinti azt kötelező érvényűnek.

Gilbert Guillaume, az öttagú bírói testület elnöke a döntést csütörtökön délután ismertetve közölte, hogy a Pirani-öböl jelentős részének szlovén fennhatóság alá kell tartoznia, más vitatott területeket viszont Horvátországnak ítéltek, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei falvakat.

Szlovénia és Horvátország között 1991-ben – miután a két ország kivált Jugoszláviából – tört ki határvita, amely egyebek mellett a Pirani-öböl felügyeletét is magában foglalja.

A problémát az okozza, hogy a szlovének csak horvát területi vizeken keresztül tudnak kihajózni az Adriai-tengerre, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérték. A horvát fél szerint viszont a határt az öböl felezővonalánál kell meghúzni, és így a szlovéneknek továbbra is horvát vizeken kell áthajózniuk, hogy az öbölből kijussanak a nemzetközi vizekre.

A tenger mellett további húsz négyzetkilométernyi partszakasz hovatartozása is kérdéses volt, az öbölbe ömlő Dragonja határfolyónak ugyanis az utóbbi 25 évben némileg megváltozott a medre.

Az ítélet értelmében egy 2,5 tengeri mérföld szélességű, 10 tengeri mérföld hosszúságú folyosót kell létrehozni a horvát területi vizeken keresztül, amellyel akadálytalan csatlakozást biztosítanak a szlovén partok és a nyílt tenger között. A tervezett folyosón a polgári, illetve a katonai hajók és repülőgépek ugyanolyan jogokat élveznének, mint a nemzetközi vizeken, függetlenül attól, hogy melyik országból érkeztek.

Helyszíni tudósítások szerint az ítélethirdetésen 17 ország 25 diplomatája vett részt. A két ország 2009-ben fordult a nemzetközi bírói fórumhoz, Zágráb azonban 2015-ben egyoldalúan visszalépett a döntőbírósági rendezéstől, mondván, hogy Ljubljana megszegte az előírásokat azzal, hogy kiszivárgott hírek szerint lobbizott a határvonal módosításáért, és így a 19 négyzetkilométeres öböl kétharmadának megszerzéséért.

Szlovénia korábban arról számolt be, hogy tiszteletben fogja tartani a döntést, Horvátország viszont kétoldalú megoldást sürgetett, mondván, nem ismeri el a törvényszék joghatóságát.

Németország zágrábi nagykövetsége csütörtökön – még az ítélet kihirdetése előtt – közleményben szólította fel a horvát kormányt, hogy tegyen eleget a bíróság ítéletének. A sajtó egy névtelenséget kérő szlovén diplomatát idézett, aki reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió nyomást fog gyakorolni Horvátországra, és az Európai Bizottság is világosan állást foglal a horvát visszalépés ügyében. A bizottság egyik szóvivője viszont mindössze annyit mondott, hogy a brüsszeli testület nem illetékes a tagállamok közötti határviták kérdésében, de a barátságos megoldásokat támogatja.

Ljubljana már reggel megkapta az ítélet másolatát, Zágráb azonban visszautasította ezt a lehetőséget. Miro Cerar szlovén kormányfő az ítéletre reagálva közölte: „a bíróság döntése végleges és jogilag kötelező érvényű Horvátországra és Szlovéniára nézve is”.

Kiemelte, hogy Szlovénia számára ez történelmi pillanat, de megtesz mindent annak érdekében, hogy a két ország tiszteletben tartsa a nemzetközi testület döntését, még akkor is, ha Szlovénia elvárásai nem teljesültek maradéktalanul. Cerar nem számolt be arról, milyen lépéseket kíván tenni Szlovénia az ítélet után, mindazonáltal leszögezte, országa nem tesz semmi olyat, ami ronthatna a két ország és állampolgáraik viszonyán. A szlovén kormányfő szeretné mielőbb felvenni a kapcsolatot Andrej Plenkovic horvát kormányfővel, hogy megbeszéljék a döntés végrehajtása körüli teendőket.

Andrej Plenkovic rendkívüli sajtótájékoztatóján viszont megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint Horvátország nem tekinti kötelező érvényűnek a nemzetközi döntőbíróság döntését, és nem áll szándékában eleget tenni annak.

Emlékeztetett arra, a horvát parlament 23 hónappal ezelőtt egyhangúlag döntött arról, hogy kihátrált a határvita döntőbírósági rendezéséből, miután kiszivárgott, Ljubljana feltehetően lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát. Plenkovic úgy vélekedett, más országoknak és a nemzetközi közösségnek át kell engednie a probléma megoldását Horvátországnak és Szlovéniának, hogy kétoldalú tárgyalásokkal rendezzék a határvitát.

„Továbbra is készek vagyunk a párbeszédre Szlovéniával” – hangoztatta. Plenkovic arra kérte a horvát politikai pártokat és intézményeket, hogy továbbra is maradjanak egységesek egy ilyen jelentős és az ország integritása szempontjából fontos kérdésben.

„Horvátországnak megvannak az eszközei, hogy megvédje saját területét” – húzta alá végezetül.

A horvát kormányfő nem tért ki azokra a szárazföldi  területekre, ahol a döntőbíróság a Horvátország javára döntött. Elemzők a döntés nyomán a feszültség kiéleződésére számítanak a két ország között. A határvita miatt Szlovénia annak idején többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.

Forrás: MTI

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »