Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Szabadlábra helyezték pénteken Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnököt, és már otthonában van – közölte ügyvédje. Ő volt az első vezető, akinek tárgyalással kellett szembenéznie a régión végigsöpört arab tavasz következtében.
A hatalomból 2011-ben elűzött Mubarak hat évig tartó vizsgálati fogságának nagy részét a kairói katonai kórházban töltötte, rendőri felügyelet alatt. Ügyvédje, Farid ed-Díb március 13-án közölte, hogy az illetékes ügyészség elfogadta azt az indítványt, hogy helyezzék szabadlábra védencét. Hozzátette akkor, hogy amint a volt elnök egészségügyi állapota lehetővé teszi, haza fog térni a kórházból, külföldre azonban nem utazhat.
Az al-Ahrám című állami lap akkor azt írta: a vádhatóság azért rendelte el Mubarak szabadon engedését, mert letöltötte a maximális időt, ameddig a gyanúsítottak vizsgálati fogságban lehetnek.
Mubarakot 2012-ben összeesküvés vádjával első fokon életfogytiglani börtönre ítélték a 2011-ben 18 napig tartó – Mubarak hatalmát megdöntő – lázadás során megölt tüntetők egy részének, 239 embernek a halála miatt. A bírósági döntés ellen fellebbeztek, a bíróság az ügy újratárgyalásáról döntött, ez 2014-ben meg is történt, ezúttal viszont felmentették Mubarakot és társait.
Az ügyészség a másodfokú ítéletet megfellebbezte, végül a semmítőszék március 2-án jogerősen felmentette a 89 éves volt elnököt az emberölés vádja alól. Mubarakot egy másik ügyben is börtönbüntetésre ítélték korábban, de az emberölési ügyben előzetesben töltött idővel letöltötte azt a büntetését. A volt államfőt egyebek mellett azzal a váddal ítélték el, hogy eltulajdonította az elnöki palota fenntartására szánt összegeket. Az igazságszolgáltatás azonban most csütörtökön elrendelte, hogy tárgyalják újra azt a pert, amelyben korrupcióval vádolták Mubarakot.
Szintén szabadon engedték Mubarak utolsó belügyminiszterét, Habíb el-Adlit, aki jelképe volt az akkori diktatúra visszaéléseinek, a kínzásoknak – őt is azzal vádolták, hogy 2011-ben bűnrészes volt több száz tüntető halálában.
Hétfőn Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök megkegyelmezett 203 embernek, akiket azért ítéltek el és börtönöztek be, mert illegális tüntetéseken vettek részt. A megkegyelmezettek között azonban nem szerepelnek azok a szinte jelképpé vált világi aktivisták, akik a demonstrációkról szóló 2013-as törvény megsértése miatt kerültek rács mögé. Utóbbi jogszabály értelmében az országban gyakorlatilag csak a kormány híveinek van lehetőségük arra, hogy tömegesen az utcára vonuljanak.
Az arab tavasznak elnevezett forradalmi hullám vezető egyiptomi személyiségei továbbra is börtönben vannak, köztük a két legjelentősebb, Alaa Abdel-Fattáh és Ahmed Doma. Vagyis a Szíszi vezette Egyiptomban végleg szertefoszlatták azokat az álmokat, amelyek egy demokratikusabb országról szóltak – állapította meg az AFP francia hírügynökség.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI / Reuters
