Már csak a népszavazás állhat Erdogan útjába

Népszavazásra bocsátotta a török parlament a mindenkori államfő jogköreit kiszélesítő elnöki rendszer kérdését azt követően,  hogy a hét végén 60 százalékot meghaladó többséggel megszavazta az erről szóló alkotmánymódosító javaslatot.

A változtatás következtében a végrehajtó hatalom feje az államfő lesz, akinek legalább 40 évesnek és egyetemet végzett török állampolgárnak kell lennie. Ő jelölheti ki és függesztheti fel a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.

A reformmal az államfő és a parlament együtt választhatja ki Törökország egyik legmagasabb szintű igazságügyi hatóságának, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsának (HSYK) négy tagját, a parlament további hét HSYK-tagról egyedül dönthet majd.

Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása, illetve a szükségállapot kihirdetéséhez szükséges okok száma is bővül. A rendkívüli állapot eleinte legfeljebb 6 hónapra hirdethető ki, ami maximum 4 hónappal lesz hosszabbítható.

A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit. A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen. Az államfő ugyanakkor visszaküldheti a parlamentnek az egyes jogszabályokat, továbbá törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, de csak olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen.

Az alkotmánymódosítás révén az államfő párttag lehet, míg hagyományosan semleges közszereplőként kellett tevékenykednie. Az államfő költségvetési tervet is készíthet, bár azt a törvényhozás fogadja el. A hadbíróságokat eltörlik, pontosabban kizárólag konfliktus idején engedélyezik a működésüket és akkor is csak háborús bűncselekményekkel összefüggésben.

Az alaptörvény változásával 550-ről 600 fősre bővítik a parlamentet és a választhatóság alsó korhatárát 18 évre szállítják le. A parlamenti választásokat a jelenlegi 4 helyett 5 évente tartják, ráadásul az elnökválasztással egy napon. Az államfőt a nép közvetlenül választja, legfeljebb kétszer 5 évre – bár akkor, ha a második ciklus ideje alatt előrehozott választásokat tartanának, az államfő harmadszor is választható lenne.

Az alkotmánymódosítással Törökország államformája köztársaság marad. A hatályos alaptörvény az 1980-as katonai puccsot követően, 1982-ben lépett életbe.

A reformcsomagot a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nyújtotta be a törvényhozás elé. Először két fordulóban egyenként jóváhagyták a javaslat 18 pontját, majd elfogadták a szöveg egészét is.

Az utolsó, 37. voksoláson 550 képviselőből 339 szavazott a változtatás mellett – a közvetlen alkotmánymódosításhoz a mandátumok kétharmadára, tehát legalább 367 igenre lett volna szükség, míg egy referendum összehívásához a képviselők 60 százaléka, minimum 330 voks is elegendő volt.

Binali Yildirim miniszterelnök  úgy fogalmazott: “ők nem változtattak az alaptörvényen, csak javaslatot tettek rá, az alkotmánymódosítást majd a nép fogja végrehajtani”.

Az államfőnek 15 napja van arra, hogy átnézze a szöveget – Erdogan korábban jelezte: nem küldi vissza azt a parlamentnek, hanem jóváhagyja. A változtatás megjelenik a hivatalos kormányzati közlönyben, a népszavazás pedig az ezt követő 60. nap utáni első vasárnapon lesz, előreláthatólag áprilisban. Az Anadolu török állami hírügynökség közlése szerint azokra a választópolgárokra, akik nem adják le voksukat és távolmaradásukat nem tudják megfelelően indokolni, a körzeti választási bizottság elnöke pénzbírságot szab ki.
Ha a referendumon az igen szavazatok elérnek legalább 50 százalékot, akkor 2019. november 3-án tartják a következő elnök- és parlamenti választásokat.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Tovább puhítják Trumpot a támaszpontok átnevezése ügyében

A konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezését szorgalmazta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője csütörtökön egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson. Milley leszögezte, hogy "nagyon komolyan" kell foglalkozni bizonyos jelképekkel: például a konföderációs zászlókkal, a szobrokkal és a katonai támaszpontok neveivel.

Read More »

A salvadori bandák lepaktálhattak a kormánnyal

Nayib Bukele salvadori elnök első hivatalban töltött éve alatt jelentős mértékben - 50 százalékkal - visszaesett a gyilkosságok száma El Salvadorban. Az ország vezetése ezt a szigorúbb végrehajtó intézkedéseknek tulajdonítja, egy, a héten nyilvánosságra hozott tanulmányban azonban azt állítják, maguk a bandák enyhítettek az erőszakon, mert titokban egyezséget kötöttek a hatóságokkal.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás