Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Barack Obama amerikai elnök a többhatalmi iráni atomalku érvénybe lépésének egyéves évfordulóján közleményt tett közzé, s ebben figyelmeztetett a megállapodás esetleges felmondásának veszélyeire.
Az elnök mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy a megállapodás kidolgozása évekig tartott, és nemcsak az Egyesült Államok írta alá Iránnal, hanem a világ más nagyhatalmai is. Obama felhívta a figyelmet, hogy bár a megállapodás korántsem a legtökéletesebb, de olyan diplomáciai megoldás, amely megakadályozza, hogy a perzsa állam atomfegyvert fejlesszen ki, s esetleg újabb háború robbanjon ki a Közel-Keleten. Álláspontja szerint a megállapodásnak „konkrét és jelentős eredményei” vannak, s javította a biztonság esélyeit a világban.
A távozó elnök felsorolta Irán kötelezettségvállalásait és leszögezte, hogy Teherán eddig betartotta ezeket. „Irán tiszteletben tartja, amit vállalt, s ez azt bizonyítja, hogy a diplomácia működik” – fogalmazott Obama.
Irán 2015 nyarán kötött megállapodást az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) és Németországgal, és ennek értelmében egyebek között beleegyezett abba, hogy a Kom városához közeli fordói atomlétesítményben az elkövetkező 15 évben nem folytat urándúsítást, leszereli az erre alkalmas berendezéseket, viszont megtarthat valamivel több mint 1000 centrifugát más célokra. Továbbá úgy alakítsa át az araki nehézvizes reaktorát, hogy ott ne lehessen atomfegyver gyártására is alkalmas plutóniumot előállítani.
A nyugati államok cserében feloldottak több gazdasági büntetőintézkedést a perzsa állammal szemben. Teherán szerint ugyanakkor sérti az atomalkut, hogy az Egyesült Államok decemberben meghosszabbította szankcióit vele szemben.
A NAÜ most megerősítette, hogy betartották a megállapodásban kitűzött egyéves határidőt a berendezések átszállítására a natanzi üzembe.
Barack Obama fontosnak tartotta emlékeztetni arra is, hogy az emberi jogok megsértése, terrorista csoportok támogatása és ballisztikus rakétaprogramja miatt Irán ellen változatlanul érvényben vannak szankciók. De – szögezte le – kétség nem férhet hozzá, hogy „sokkal csúnyább kihívásokkal kellene szembenézni, ha Irán atomfegyverek előállításának küszöbén állna”.
Az Iránnal kötött nukleáris megállapodás jövőjére árnyékot vet, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök nem ért vele egyet, és többször hangoztatta, hogy újra akarja tárgyalni. Trump korábban a „valaha kötött legrosszabb megállapodásnak” minősítette az atomalkut, időközben azonban eltávolodott attól a kijelentésétől, hogy fel akarná rúgni azt.
Legutóbb ezzel összefüggésben hangsúlyozta: szorosan ellenőrizni fogja a megállapodás végrehajtását. James Mattis tábornok a múlt héten tartott szenátusi meghallgatásán azt hangsúlyozta, hogy bár a megállapodás „nem tökéletes”, de ha „Amerika a szavát adja valamire, akkor ezt tiszteletben kell tartani, és együtt kell működni a szövetségesekkel”.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI/Reuters/Kitekintő
