Még utoljára nagyot rúgott Obama az olajcégekbe

2016. december 21., szerda Európán kívül, Gazdaság

Barack Obama amerikai elnök egyik utolsó környezetvédelmi intézkedéseként betiltotta a kőolaj- és földgázlelőhelyek további feltárását a szövetségi fennhatóságú északi sarkvidéki és atlanti-óceáni vizek nagy részén. Hasonlóképp döntött a szomszédos Kanada is – közölte a Fehér Ház.

A helyi idő szerint kedden kiadott tájékoztatás szerint ezentúl nem lehet próbafúrásokat végezni az Alaszka partvidékétől északra elterülő Csukcs- és Beaufort-tenger amerikai oldalán. Az intézkedés a Reuters brit hírügynökség ismertetése szerint az Egyesült Államok atlanti-óceáni vizeinek Új-Angliától Virginiáig (a Chesapeake-öbölig) terjedő szakaszára is vonatkozik, beleértve ebbe az EFE hírügynökség szerint az Atlanti-óceán 21, tenger alatti kanyonját. Ezzel párhuzamosan Kanada is bejelentette, hogy betiltja a kőolaj- és földgázfeltárásokat északi-sarki vizein.

Az amerikai és kanadai intézkedések az egyedülálló és változatos ökoszisztémát, valamint az őslakosok érdekeit védik – olvasható a Fehér Ház közleményében, amely szerint minimálisra kell csökkenteni a próbafúrások okozta olajszennyezés kockázatát a szóban forgó, technikailag nehezen uralható mezőkön. A már meglévő fúrási engedélyeket nem érintik a mostani korlátozások.

Barack Obama lépését az törvény teszi lehetővé, amely feljogosítja az elnököt arra, hogy lezárjon egyes szövetségi vizeket a part menti próbafúrások elől a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében. A soron következő elnöknek nem áll hatalmában a döntést érvényteleníteni, az csak bírósági úton támadható meg. Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek így nem lesz könnyű dolga, hiába helyezte kilátásba az ország hatalmas mennyiségű természeti erőforrásainak kiaknázását az energiafüggőség minimalizálása céljából.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Autó

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Magasabb osztalékot fizet a Richter júniusban

Tőzsde

A közgyűlés döntése szerint a 2023-as üzleti év eredménye után fizetendő osztalék mértéke az anyavállalat tulajdonosaira jutó, értékvesztéssel korrigált konszolidált adózott eredmény 46 százaléka, egy törzsrészvényre 423 forint.

34 éves mélypontra került a japán jen a jegybank ülése után

Gazdaság, Tőzsde

A japán jegybank szinten tartotta az irányadó kamatot és csökkentette GDP-előrejelzését pénteken, egy hónappal azután, hogy márciusban 17 év után először kamatot emelt.

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

Belföld, Tőzsde

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Uniós tempóban jön a külföldi közlekedési bírságok rendszerfrissítése

Autó, Európai ügyek, Kiemelt

Mivel jelenleg a határokon átívelő közlekedési szabálysértések mintegy 40 százaléka büntetlenül marad, az EP új szabályokat fogadott el a bírságok behajtására. A végrehajtásra az uniós országoknak 30 hónapjuk lesz.

Joe Biden aláírta a nemzetbiztonsági jogszabálycsomagot

Európán kívül

Az USA egymilliárd dolláros katonai segítséget hagyott jóvá és indít útnak Ukrajna számára - közölte az amerikai külügyminisztérium, miután Joe Biden aláírta a Kongresszus által elfogadott 95 milliárd dolláros - az ukrajnai támogatási keretet is tartalmazó - nemzetbiztonsági jogszabálycsomagot.