Kiakadtak a törökök az EP döntése miatt

Az EU-tagállamok vezetői fel kell emeljék hangjukat az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalása ellen, amelyben a testület Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólított fel – hangsúlyozta Binali Yildirim török miniszterelnök csütörtökön Ankarában.

A kormányfő szerint a török-EU kapcsolatok az utóbbi időben meglehetősen nehézkessé váltak. Mint fogalmazott: Európa egyfelől biztonsági szempontból nélkülözhetetlennek tartja Törökországot, másrészt a mostani határozattal is ellentmondásba kerül önmagával. Yildirim nyomatékosította: a közösségnek el kell döntenie, hogy Törökországgal vagy nélküle alakítja jövőre vonatkozó terveit. A török kormányfő ugyanakkor – Recep Tayyip Erdogan elnök szerdai szavait megismételve – azt hangsúlyozta, hogy Ankara számára az EP csütörtöki véleménynyilvánításának „semmilyen jelentősége nincs”.

Mevlüt Cavusoglu az Anadolu török állami hírügynökségnek nyilatkozva élesen bírálta az uniós lépést. Mint mondta: „az EU megalázta magát, Törökországot ily módon nem tudja térdre kényszeríteni. Az indítványt olyanok kezdeményezték, akik sajnálták a július 15-i puccskísérlet sikertelenségét” – jelentette ki a tárcavezető. „Ahelyett, hogy Európa nyitna a külvilág felé és globális szereplővé válna, a közösség gyáván elkezdett befelé fordulni” – értékelt a politikus. Kifejtette: az Európai Uniónak nincs jövőképe, az Egyesült Királyság egyebek között ezért is választotta a kilépést, a közösségnek tehát mihamarabb önvizsgálatot tartva tanulnia kell a hibáiból. Figyelmeztetett: a török nép az EP-szavazás eredményére vonatkozóan válaszlépést vár a vezetéstől.

Ömer Celik török EU-ügyi miniszter is megszólalt az ügyben, azt hangoztatva, hogy Ankarában figyelmen kívül hagyják a strasbourgi döntést. A tárcavezető jelezte: azoknak, akik az EP-határozattal „üzenni szeretnének nekünk, tudniuk kell, hogy ezzel az üzenettel nem jutnak be Kapikulénél”. (Az említett település a bolgár-török határ egyik határátkelőhelye, Celik azonban nyilvánvalóan szimbolikusnak szánta ezt a kijelentését.) A miniszter úgy vélekedett: az EU-nak inkább azt kellett volna értékelnie, hogy miként működhet együtt azzal az országgal, amely a július 15-i puccskísérlet során demokratikus ellenállást mutatott fel. „Miközben azt kommunikálják, hogy Törökország mellett szolidaritást vállalnak, Európa sajnos rövidlátó vitába süllyed” – fűzte hozzá Celik, aki két hete Angela Merkel német kancellár szavaira hivatkozva közvetlen párbeszédet szorgalmazott az EU és Törökország között. Merkel előzőleg azt mondta: „Ne egymásról, hanem egymással beszéljünk!”

A török kormány közelmúltbeli nyilatkozatai szerint Európa szemet huny a Törökország-ellenes terrorszervezetek európai propagandatevékenysége felett, azok törökországi működését fegyverszállítmányokkal segíti, valamint menedéket nyújt a júliusi államcsínykísérlet és a kurd szeparatizmus támogatóinak, akik a törökországi felelősségre vonás elől nyugatra távoztak.

Az Európai Parlament képviselői csütörtökön elítélték a törökországi jogsértéseket, azonban hangsúlyozták töretlen elkötelezettségüket amellett, hogy Ankara továbbra is erős szálakkal kötődjön az EU-hoz. Vállalták ugyanakkor álláspontjuk esetleges felülvizsgálatát is, „amint megszűnnek a szükségállapot alatt bevezetett aránytalan intézkedések, és helyreáll a jogállamiság Törökországban”. Állásfoglalásuk alapján azonban Ankara fellépése egyre inkább eltéríti az országot az Európa felé vezető útról.

Az EP véleménynyilvánítása jogilag nem kötelező érvényű, de szakértők szerint fokozza a nyomást az Európai Bizottságra, illetve a csatlakozási tárgyalások lebonyolításában illetékes uniós szervekre. Az Európai Unió 1999-ben ismerte el hivatalosan Törökország csatlakozási kérelmét, a tárgyalások pedig 2005-ben kezdődtek meg.

Forrás: MTI