Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Törökországban több mint tízezer közalkalmazottat bocsátottak el annak gyanújával, hogy kapcsolatban állnak a július 15-i puccskísérlet összeesküvőivel – jelentette vasárnap a Dogan török hírügynökség.
A hatóságok emellett újabb 15 médiaszolgáltatót zárattak be, annak gyanúja miatt, hogy kapcsolatban állnak az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok mozgalmával, melyet a török kormány a puccskísérlet megszervezésével vádol és terrorista szervezetnek minősít.
A török kormány az incidens után rendkívüli állapotot vezetett be és törvényerejű rendeletekkel irányítja az országot. A most bezárt médiumok főleg a kurdok lakta délkeleten voltak aktívak, a megszüntetett médiaszolgáltatók száma a rendkívüli állapot bevezetése óta összességében már megközelíti a 160-at.
A közalkalmazottakat érintő intézkedések közül a mai a legsúlyosabban az egészségügyi minisztériumot, az igazságügyi és az oktatási tárcát érintette, mely területekről összesen több mint 7.500 embert bocsátottak el.
A rendelet értelmében a rektorokat választás helyett ezentúl Recep Tayyip Erdogan államfő nevezi majd ki az egyetemek élére a Felsőoktatási Tanács (YÖK) három jelöltje közül. Továbbá a közalkalmazotti vizsgán sikeresen teljesítőknek biztonsági vizsgálaton is át kell esniük, mielőtt munkába állhatnának.
Törökországban az elmúlt három és fél hónap alatt több mint 37 ezer embert vettek őrizetbe és mintegy 100 ezer közalkalmazottat menesztettek vagy függesztettek fel munkaköréből a hatalomátvételi kísérlettel összefüggésben.
Erdogan szerint a rendkívüli állapot fenntartása Törökország hasznára válik, mert időre van szükség a terrorista csoportok fenyegetésének megszüntetéséhez. Jogvédő szervezetek és ellenzéki képviselők azonban úgy vélik: a tisztogatások nemcsak a puccskísérlet összeesküvői, hanem a másként gondolkodók, illetve a kurd szeparatizmus támogatói ellen is irányulnak, azaz a puccskísérlet megtorlása tulajdonképpen egy tényleges puccs a demokrácia és az oktatás ellen.
Erdogan szombaton újra előhozta a halálbüntetés témáját is, kijelentette, hogy a nemzet szeretné visszaállítani a halálbüntetést és ennek késleltetése nem lenne helyes.
„Úgy gondolom, hogy ez a kérdés hamarosan a parlament elé fog kerülni” – mondta, majd megismételte, hogy ő támogatni fogja a döntést, annak ellenére is, hogy ezzel ellehetetlenítené Törökország uniós csatlakozását.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI / Reuters
