Miért bukott el a török puccs?

Péntek éjjel Törökországban puccsot kíséreltek meg, amely egy éjszaka alatt el is bukott. Fethullah Gülan Amerikában önkéntes száműzetésben élő hitszónokot vádolják a puccs megszervezésével, de ő tagadta a vádakat. Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan ellenállásra szólította fel híveit a média segítségével, akik az utcára vonulást követően elfojtották a puccsot. Eddig több, mint 260 halottról és 1400 sérültről tudni.

De miért nem sikerült?

Ez egy 20. századi puccskísérlet volt, amelyet 21. századi technológiával és embererővel fojtottak el.

„A puccs nyilvánvalóan jól meg volt szervezve, de egy 1970-es ötlet szerint” – nyilatkozta Gareth Jenkins hadügyi kutató és író.

A lázadók egy olyan hétvégén támadtak, amikor az elnök nem volt a városban és elfoglalták a legfőbb stratégiai pontokat, mint repülőterek és hidak a Boszporusz fölött, tankokat küldtek a parlamenthez Ankarában, elfoglalták a köztévét és szükségállapotot, illetve kijárási tilalmat rendeltek el.

De nem sikerült elkapniuk senkit sem az Igazság és Fejlődés Pártból (AKP), nem tudták leállítani a magántelevíziókat, a közösségi média hálózatokat vagy a térerőt, ezzel pedig lehetőséget adtak Erdogan elnöknek, hogy a FaceTime online videóközvetítő applikáción keresztül üzenhessen a híveinek, akik azonnal reagáltak és ellepték az utcákat.

„Egy másik nagy hibájuk az volt, hogy a katonai parancsnoki láncon kívül cselekedtek és nem volt elegendő erőforrásuk, hogy fontosabb katonai berendezéseket is elfoglaljanak Törökországban” – mondta Sinan Ulgen korábbi török diplomata.

A puccskísérlet egyébként várható volt, valószínűleg évek óta tervezték, mivel tesztelni kellett, hogy kiket tudnak bevonni. Erdogan tisztogatásra fogja használni az eseményeket, eddig több, mint 2800 katonát letartóztattak, de nemcsak a hadseregben zajlik az ellenőrzés, már az igazságszolgáltatásban is több, mint 2700 bírót leváltottak.

Barack Obama amerikai elnök, miután tanácskozott nemzetbiztonsági tanácsadóival, közleményt adott ki, amelyben a török kormány támogatása mellett foglalt állást, s arra intett mindenkit Törökországban, hogy tartózkodjék az erőszaktól és a vérontástól.
John Kerry amerikai külügyminiszter a Fehér Házzal folytatott konzultáció után telefonon hívta fel török kollégáját, Mevlüt Cavusoglut, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok “teljes mértékben” Törökország demokratikusan megválasztott polgári kormányát és a demokratikus intézményeket támogatja.

Mi várható?

Németh Dávid, a K&H bank vezető elemzője

Törökországban elsősorban a szolgáltatóipar, azon belül is a turizmus érezheti leginkább az események hatását. Emellett növekedhetnek a biztonsághoz kötődő kiadások is, ez megterhelheti a költségvetést, így megszorításokra is szükség lehet – tette hozzá.

Csökkenhet a külföldi tőke beáramlása is, ami “a folyamatosan hiányt termelő” országot rosszul érintené, és problémát okozhat a devizához történő hozzáférésben is.

Forrás: Reuters/MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

2020-ra halasztódik Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásának kérdése

Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás