Közös felelősség lesz a külső határok őrizete

Ha egy tagállam elutasítja a segítségnyújtásról szóló tanácsi döntést, az uniós partnerek ideiglenesen visszaállíthatják a határellenőrzést a belső határokon. Többek között ezt tartalmazza az európai határ- és parti őrség felállításáról szóló javaslatról a három intézmény által szerdára virradóra elért megállapodás.

Megállapodásra jutott szerdára virradóra a három uniós intézmény (a Tanács, a Parlament és a Bizottság) az európai határ- és parti őrség felállítására vonatkozó bizottsági javaslatról. Az EP júliusi plenáris ülésén szavaz a jogszabályról, amelyet követően már a nyár derekán végre is lehet hajtani a benne foglalt intézkedések zömét.

A megállapodás értelmében saját határaik mindennapos ellenőrzése továbbra is a tagállamok hatásköre marad, de ha egyikük a külső határellenőrzés hiányosságai miatt veszélybe sodorja az egész schengeni együttműködést, akkor tanácsi döntéssel a megfelelő személyi állománnyal és eszközökkel felszerelt európai határ- és parti őrség a segítségükre siet. Ha azonban valamilyen oknál fogva elutasítják ezt a segítségnyújtást, akkor a többi tagállam a schengeni határkódex 29-ik cikkének aktiválásával ideiglenesen visszaállíthatja az ellenőrzést a belső határokon.

Arról tehát nincs szó a végleges megállapodásban, hogy a többi tagállam és főleg az Európai Bizottság akár egy tagállam ellenállásának dacára is a helyszínre küldhessen egy többnemzetiségű határőrséget, helyreállítva az ellenőrzést a külső határokon.

„Lélegzetelállító tempóban állapodtunk meg a holland elnökséggel erről a kompromisszumról. Ezzel a rendelettel hatásosabbá, hatékonyabbá és elszámoltathatóbbá tettük az európai határ- és parti őrség ügynökséget. Mivel egy lánc olyan erős, mint a leggyengébbik láncszeme, ezért bevezettük azt a koncepciót, miszerint az EU külső határainak biztonsága valamennyi tagállam közös, megosztott felelőssége” – jelentette ki Artis Pabriks, lett néppárti képviselő, a parlamenti jelentés szerzője.

Az Európai Bizottság közleménye szerint a Frontexből kinövő európai határ- és parti őrség a hiányzó láncszemet pótolja az európai külső határok megerősítésében.

Az európai határ- és parti őrség egy hibrid képződmény lesz, aminek keretében a hatásköreiben és eszközeiben megerősített Frontex fog együttműködni a tagállamok hatóságaival.

„A rendelet biztosítani fogja az EU külső határainak biztonságát és jobb igazgatását. Ez nem egy csodaszer, ami képes a migrációs válság megoldására, vagy a schengeni térségbe vetett bizalom helyreállítására, de egy nagyon fontos első lépés ebbe az irányba” – szögezte le az európai parlamenti jelentéstevő.

A megállapodás értelmében úgynevezett összekötő tisztek fogják nyomon követni a helyzet alakulását a külső határokkal rendelkező összes uniós tagállamban. Minden egyes összekötő tiszt négy földrajzilag közeli országban tevékenykedik majd a Frontex átalakulásával létrejövő ügynökség és az érintett tagállam közötti jobb együttműködés biztosítása érdekében.

Az ügynökségnek így lehetősége lesz arra, hogy beazonosítsa a problémákat és beavatkozzon azok megoldása érdekében, mielőtt még nem túl késő. A tagállamoknak az ügynökség részére kötelezően biztosítaniuk kell egy 1500 fős készenléti erőt és a szükséges technikát, amelyet az bármikor, legfeljebb tíz nappal a műveleti terv elfogadása után igénybe vehet és mozgósíthat.

Az egyezség a jelenleginél nagyobb szerepet biztosít az ügynökségnek a kiutasított migránsok származási országba való visszaküldésében. A Frontex azonban csak a tagállami szinten hozott döntések végrehajtásában segédkezhet, és nem fog szerepet vállalni EU-n kívüli országok között lebonyolítandó visszaküldésekben.

Az Európai Parlament is nagyobb beleszólást vívott ki magának a rendszer működtetésében. Így a képviselők rendszeres tájékoztatást kapnak majd, és hozzáférhetnek majd információkhoz. Az EP-nek a leendő ügynökség igazgatójának kiválasztásának folyamatába is nagyobb beleszólása lesz.

A tagállamokat képviselő Tanács szerdán már jóvá is hagyta az EP-vel kötött alkut, amelyről június 27-I ülésén szavaz a Parlament állampolgári jogi szakbizottsága, mielőtt az EP július eleji plenárisán végszavazna a rendeletről.