Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
- A Kelet-Közép-Európában telepítendő NATO-zászlóaljak német, brit, illetve amerikai parancsnokság alatt működnének.
- Ez derült ki abból az interjúból, melyet kedden Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára adott a lengyel PAP hírügynökségnek.
- Nem hivatalos lengyel sajtóértesülések szerint a negyedik zászlóalj parancsnokságát Kanada venné át.
Az észak-atlanti szövetség főtitkára már hétfőn Brüsszelben megerősítette: a NATO négy „erős” zászlóaljat fog állomásoztatni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban, válaszul az ukrajnai orosz beavatkozásra. A kelet-közép-európai állomásoztatásról a tervek szerint kedden kezdődő brüsszeli tanácskozásukon döntenek véglegesen a NATO-tagországok védelmi miniszterei.
A PAP arról kérdezte Stoltenberget, hogy az említett zászlóaljak parancsnokságát mely államok látják majd el. A kérdésben a lengyel tudósító az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és Németországot sorolta fel „mint már ismerteket”.
„Tudjuk már, hogy az Egyesült Királyság és Németország készek a parancsnoki feladat vállalására, tudjuk azt is, hogy az Egyesült Államok megerősíti európai jelenlétét” – válaszolt a NATO-főtitkár, bár közvetlenül nem erősítette meg a PAP értesüléseit. Kitérő választ adott arra is, hogy a negyedik kelet-közép-európai NATO-zászlóalj milyen nemzetiségű parancsnoksággal működne. Mint megjegyezte, a döntések „az atlanti szövetség főparancsnokságán, valamint az egyes fővárosokban születnek”, a végleges döntést a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozón hozzák majd meg.
A lengyel közszolgálati televízió olyan nem hivatalos értesülésekről adott hírt kedden, melyek szerint a Lengyelországban telepítendő zászlóalj amerikai, a litvániai zászlóalj német, az észtországi egység brit, a lettországi pedig kanadai parancsnoksággal működik majd.
Korábbi sajtóértesülések szerint mindegyik zászlóaljban több száz, viszont ezernél kevesebb katona fog szolgálni.
A szövetség védelmi miniszterei februárban állapodtak meg a NATO keleti tagországaiban való katonai jelenlét megerősítéséről. A NATO és Moszkva kapcsolataiban azt követően keletkezett feszültség, hogy Oroszország 2014 márciusában bekebelezte az Ukrajna részét képező Krím félszigetet.
MTI
