Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
- A NATO négy „erős” zászlóaljat fog állomásoztatni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban, válaszul az ukrajnai orosz beavatkozásra.
- Ezt jelentette be Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára hétfőn Brüsszelben.
- A többnemzetiségű erők felállítása „világos üzenetet fog küldeni, hogy a NATO kész megvédeni a szövetségesek mindegyikét” – szögezte le sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg.
- A kelet-európai állomásoztatásról a tervek szerint kedden kezdődő brüsszeli tanácskozásukon fognak megegyezni a NATO-tagországok védelmi miniszterei.
A NATO négy „erős” zászlóaljat fog állomásoztatni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban, válaszul az ukrajnai orosz beavatkozásra – jelentette be Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára hétfőn Brüsszelben.
A többnemzetiségű erők felállítása „világos üzenetet fog küldeni, hogy a NATO kész megvédeni a szövetségesek mindegyikét” – szögezte le sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg.
A kelet-európai állomásoztatásról a tervek szerint kedden kezdődő brüsszeli tanácskozásukon fognak megegyezni a NATO-tagországok védelmi miniszterei.
A kollektív védelem működését biztosítani hivatott csapatok pontos méretéről, összetételéről még nem született döntés, de az biztos, hogy mindegyik zászlóaljban több száz, ezernél viszont kevesebb katona fog szolgálni – tájékoztatott egy neve elhallgatását kérő NATO-tisztségviselő.
„Semmi kétség nem lehet afelől, hogy amit most teszünk, az válasz Oroszország Krím félszigeti és ukrajnai cselekedeteire” – mondta a főtitkár. Ezt megelőzően nem volt szó ehhez hasonló katonai jelenlétről – tette hozzá.
Stoltenberg ugyanakkor kijelentette, „a védelmi és az elrettentési képességeink természetesen nem csak ezen a négy zászlóaljon nyugszanak”. Hangsúlyozta: a NATO előretolt katonai jelenléte kiegészíti a gyorsreagálású erők kelet- és közép-európai telepítését.
A zászlóaljak állomásoztatását a NATO-országok állam- és kormányfőinek is jóvá kell hagyniuk a szervezet júliusi varsói csúcstalálkozóján.
A szövetség védelmi miniszterei februárban állapodtak meg a NATO keleti tagországaiban való katonai jelenlét megerősítéséről.
A NATO és Moszkva kapcsolata azt követően romlott meg jelentősen, hogy Oroszország 2014 márciusában bekebelezte a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget.
Kitekintő / MTI
