Kolozsvár: a fel nem adható város

Kolozsvárt fel nem adható városként nevezték egy hétfő este tartott választási fórumon, amelyen Horváth Anna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kolozsvári polgármesterjelöltje, és Gergely Balázs, az RMDSZ-listára a történelmi magyar egyházak jelöltjeként felkerült képviselőjelölt beszélt céljairól, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Répás Zsuzsanna, a Magyar Művészeti Akadémia nemzetközi és határon túli ügyekért felelős vezetője pedig Kolozsvár kiemelt szerepéről.

Seszták Miklós elmondta: Kolozsvár mindig akkor volt erős, ha az itt élők összeadták az erőiket. Hozzátette, ha a magyarok, a szászok és a románok összefognak, és jó vezetőjük lesz, akkor biztosított a város fejlődése és a helyi magyar közösség jövője. A miniszter kijelentette, Budapestről nem lehet megoldani az erdélyiek problémáit, a helyben megtalált megoldásokat azonban támogatni lehet.

Répás Zsuzsanna arról beszélt, hogy Kolozsvár akkor tudja megőrizni az erdélyi magyarság szellemi fővárosa szerepét, ha lesznek olyan emberek, akik a hátukon viszik ezeket az ügyeket.

Horváth Anna elmondta: ugyan az elmúlt négy évben a város alpolgármestereként tevékenykedett, de amikor mandátuma során először került szembe a lelkiismerete a betöltött tisztséggel, és a lemondását követelték, világossá tette, hogy ha az általa képviselt közösség érdekei összeütközésbe kerülnek a hivatal érdekeivel, mindig a közösség oldalán fog állni. Arra utalt, hogy maga is csatlakozott ahhoz a perhez, amelyik a többnyelvű településtáblák kihelyezésére próbálta rákényszeríteni a hivatalt.

Gergely Balázs arról beszélt, hogy Kolozsvár ma már nem az a város, mint volt 10 vagy 12 évvel ezelőtt. Szerinte a kommunista diktatúra idején betelepült román lakosság második generációját már „asszimilálta” a város több kultúrát ötvöző szelleme. Úgy vélte, ezt a szellemet serkentve okafogyottá lehet tenni a polgármesteri hivatal ellenszegülését a szimbolikus táblaügyekben.