Októberig várhatnak a törökök a vízummentességre

Egy magas rangú uniós forrás csütörtökön reális becslésnek nevezte azt, hogy Törökország októberben kapja meg az EU-tól a vízummentességet, amennyiben megfelel valamennyi feltételnek. Néhány nappal ezelőtt Recep Tayyip Erdogan, török elnök is októberre tippelte a vízumliberalizáció legkorábbi időpontját.

A név nélkül nyilatkozó uniós forrás szerint elsősorban eljárásbeli okai vannak annak, hogy miért október tűnik a legreálisabb időpontnak a vízummentesség megadására.

Először is az Európai Bizottság várhatóan június első felében teszi közzé az EU-török menekültügyi megállapodás végrehajtásának állásáról szóló második időközi jelentést, aminek része lehet a török vízumliberalizációs útiterv végrehajtásának értékelése is. A Tanácsban csak ezt követően, június második felében vitathatják meg a kérdést és hozhatnak döntést, feltéve, hogy a Bizottság pozitív ajánlást tesz. „Ha minden olajozottan működik, akkor az Európai Parlament júliusban alakíthatja ki saját álláspontját” – mutatott rá az illetékes, sietve hozzátéve, hogy a július elég rövid, ezért nem lehet kizárni azt, hogy az EP csak a szeptemberi plenárison tud majd végszavazni a török vízummentesség megadásáról.

Ebben az esetben tehát az októberi időpont nagyon reálisnak tűnik. Az EU-forrás ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Tanács egyhangú álláspontja szerint Ankarának kivétel nélkül minden kritériumnak meg kell felelnie a vízumliberalizációhoz. Mindösszesen 72 kritériumról van szó, amelyek közül a Bizottság május 4-i értékelése szerint a törökök eddig 65-öt teljesítettek. Két feltételnek technikai okok miatt csak július 1. után lehetne megfelelni, míg a fennmaradó öt kritérium között legalább egy olyan van, a terrorizmus ellenes török jogi keret módosítása, amit Erdogan elnök – aki szabad kezet akar a kurd PKK elleni fellépésben – kerek-perec elutasított.

De nem a török teljesítés az egyetlen potenciális akadályozó vagy lassító tényező. A Tanács és az EP előtt ebben a pillanatban négy ország vízumlistáról való törléséről szóló bizottsági javaslat fekszik, sorrendben Grúzia, Ukrajna, Törökország és Koszovó vonatkozásában. Tanácsi források szerint nem egy tagállam számára politikailag komoly nehézséget jelentene körülbelül 120 millió ember számára vízummentes beutazási lehetőséget biztosítani az EU-ba, még ha ez rövid távú, 3 hónapot nem meghaladó tartózkodásra is vonatkozik, és eleve csak a biometrikus útlevéllel rendelkezők vehetnék igénybe.

Többek között Franciaországban, de Németországban is eléggé ellentmondásos a négy országra kiterjedő vízumliberalizációs terv. Még akkor is, ha egyes szakértők szerint a 80 millió törökből effektíve legfeljebb néhány százezer ember élne, élhetne a lehetőséggel.

A Tanácsban éppen ezért konszenzus van abban a kérdésben, hogy minden további vízummentesség megadása előtt az Európai Bizottságnak javasolnia kell a vízumszabályok olyan értelemben történő módosítását, hogy az szükséges esetben lehetőséget adjon a vízummentesség gyors felfüggesztésére. A kormányok kizárólag egy ilyen „fék” megléte esetén készek pozitívan elbírálni az ügyet – mutatnak rá illetékesek.

Egy további potenciális probléma lehet a négy ország közötti sorrendiség. Bár egy, az elnökséghez közel álló forrás szerint például a török és az ukrán vízummentesség megadása között nincs ilyen összefüggés, egyes tagállamok, köztük Magyarország korábban világossá tette, hogy előbb Ukrajnának kellene megadni a lehetőséget, és csak ezt követően jöhetne Törökország.

A Tanácsban azonban eléggé eltérő szakaszban van a négy dosszié tárgyalása. A grúz vízumliberalizációról szóló márciusi bizottsági javaslat például már megjárta a munkacsoportot és a jövő héten a nagykövetek elé kerül. Ehhez képest az ukrán dosszié még csak mostanában kerül megvitatásra a tanácsi munkacsoport elé (a vízumpolitikáért felelős diplomaták már foglalkoztak a kérdéssel), a török és a koszovói akta tanácsi vitája pedig még meg sem kezdődött.