Erdélynek jut az útépítésre költött pénz zöme

Tavaly Erdély kapta az útépítésre szánt pénz majd 80 százalékát, de meg is érdemli, mert több mint tízszer annyit termel exportra, mint Moldva.

Az elmúlt két és fél évtizedben a romániai magyar közbeszéd egyik legállandóbb témája Erdély, azon belül is a magyarlakta vidékek fejlesztésének elhanyagolása, illetve tudatos infrastrukturális züllesztése a bukaresti hatalom részéről. Aki autózott már a Kárpátoktól délre, kevésbé forgalmas közutakon, jó adag szkepszissel viszonyul a közkedvelt toposz igazságtartalmához, de lássuk, mit mondanak a számok?

Az Autópálya Ügynökség (CNADNR) adatai szerint 2015-ben az állami költségvetésből 4,645 milliárd lejt költöttünk autópálya- és körgyűrű építésre, illetve a már meglévő közutak modernizálására. A pénznek szinte fele, 42,6 százaléka, 1,98 milliárd lej, a hagyományos értelemben vett, Királyhágón túli Erdélybe került. A Bánságnak 841 millió jutott (18,1 százalék), s hasonló nagyságú összeget, 879 millió lejt kapott a Partium és Máramaros, ami az infrastrukturális beruházásokra fordított keret 18,8 százaléka.

Ez azt jelenti, hogy a tágan értelmezett Erdély részesült a teljes keretösszeg 79,5 százalékából. Havasalföld és Olténia 576 milliót (12,4 százalék) költhetett a közúti hálózat fejlesztésére, míg Moldva mindössze 369 millió lejt (8,1 százalék) kapott. Ennek fényében a moldvaiak teljes joggal érezhetnék, hogy Bukarest elhanyagolja őket, akár azt is mondhatnák, hogy a kormány Erdély-centrikus. Bár tavaly kirívóan nagyok voltak az eltérések a történelmi régióknak leosztott, infrastrukturális fejlesztésre szánt pénzek között.

„Az infrastruktúra gazdasági fejlődést hoz, befektetéseket vonz. Minél fejlettebb az infrastruktúrád, annál versenyképesebb vagy. A fejletlen infrastruktúra ugyanakkor növeli a szállítási költségeket, s még nagyobb gazdasági lemaradást eredményez” – nyilatkozta Dragoș Cabat, a Financial View gazdasági elemző- és tanácsadó cég vezetője. Ezt a legjobban Moldva esete példázza, melyet elkerülnek a beruházók, annak ellenére, hogy az alacsony bérek miatt a térség akár vonzóbb is lehetne a számukra Erdélynél.   

Elemzők szerint az elkövetkező időszakban a hangsúly Havasalföld és Erdély közúti összeköttetésének fejlesztésére esik majd, ugyanis nagyrészt ettől függ a krajovai és a pitești-i autógyár exportkapacitásának a növelése.