Obama legnagyobb hibája

Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, nemrég adott egy interjút a Fox News amerikai hírcsatornának, melyben válaszolt arra a kérdésre, mit tart elnöksége legnagyobb hibájának. „Talán, hogy nem sikerült megfelelően megterveznünk azt, hogy mit teszünk az után – ami egyébként jó döntés volt -, hogy beavatkoztunk Líbiában.” – mondta.

Obama már korábban is célzott arra, hogy felelősséget érez a Líbiában 2011 óta kialakult „rendetlenség” miatt „Néha megkérdezem magamtól, mit rontottam el? Van helye a kritikának, ugyanis túl nagy volt a bizalmam az európaiakban. Azt hittem, hogy Líbia közelsége miatt jobban bevonhatóak lesznek a rendezésbe.” Emellett elismerte: előzetesen alábecsülte az észak-afrikai ország törzsi megosztottságából fakadó belső ellentéteket.

Természetesen felvetődött a téma a demokrata elnökjelölt-aspiránsok csütörtök esti New York-i vitáján is. A vita moderátora feltette a kérdést az akkori külügyminiszternek, Hillary Clintonnak, van-e abban felelőssége, hogy nem tervezték meg megfelelően, mit tegyenek Líbiával Moammer Kadhafi hatalomból való eltávolítása után. Clinton erre azt felelte, hogy jót tettek a diktátor eltávolításával a líbiai embereknek, ám ezt nem hagyta szó nélkül jelenlegi ellenfele, Bernie Sanders: egy Times cikkre utalva azt mondta, Clinton volt a legvérmesebb támogatója az észak-afrikai diktátor hatalomból való elűzésének. „Ez az a mentalitás, ami támogatta az iraki háborút” – mondta Sanders. „Rezsimek megbuktatásának sokszor nem várt következményei vannak.”

Válaszul a volt first lady a szíriai káoszt hozta fel: „Senki sem távolította el Aszadot a hatalomból, ezért most sokkal nagyobb katasztrófával nézünk szembe Szíriában, mint Líbiában.”A saját felelősségét firtató kérdést pedig ezzel zárta le: „az elnök hozta meg a döntést”.

Ugyanakkor Chris Cillizza, a The Washington Post újságírója, már tavaly ősszel írt arról, hogy mit tart Obama legnagyobb hibájának. Egy szóval összefoglalva: az arroganciáját. 

A szakíró szerint nem igaz az elnöknek az a kiindulási alapja, hogy nem fontos a politikájukat „eladni”, ha alapvetően jó az, amit csinálnak. Szerinte ez a mentalitás komoly következményekkel járt a demokrata pártra nézve: többek közt ezért vesztették el a Kongresszus mindkét házában a többséget. (Példaként Obama egészségügyi reformcsomagját, az Obamacare-t hozza, melynek a megítélése továbbra is megosztó. A viták azonban nem a törvénycsomagról magáról szólnak, hanem prekoncepciók mentén.)

Akárhogy is, egyelőre nem lehet még mérleget vonni Obama elnökségéről. Belpolitikáját tekintve egyik oldalon ott van, hogy mégiscsak relatív fájdalommentesen kihozta az országot a 2008-as gazdasági válságból, ugyanakkor nőtt az országon belüli egyenlőtlenség, valamint megosztó a már fent említett Obamacare megítélése – eredetileg ezt szánta elnöksége „zászlóshajójának”. Külpolitikáját tekintve pedig egyik oldalon ott van, hogy káosz van Észak-Afrikától (Líbia) a Közel-Keleten (Szíria, Irak) át Kelet-Európáig (Ukrajna), valamint kialakulóban van egy újabb hidegháború Oroszországgal. Másik oldalon viszont úgy tűnik, hogy a kínai felemelkedésből fakadó amerikai kihívásokat jól kezelte, illetve az ő történelmi tette volna, ha sikerülne az Egyesült Államoknak több évtized után megbékítenie Iránnal és Kubával.