Tusk nem biztos az áttörésben a brit dossziénál

„Az utolsó egyeztetések után őszintén meg kell vallanom, hogy még mindig nincs garancia a megállapodásra”– ismerte el a tagállamok vezetőinek küldött meghívólevélben Donald Tusk az Európai Tanács elnöke, fokozva a brit reformcsomag elfogadása körüli várakozásokat. A migrációs válság kezeléséről szóló vitában a márciusi EU-csúcson jöhet el az igazság pillanata.

Hurráoptimistának semmiképpen sem nevezhető kijelentéssel vezette fel az EU-brit kapcsolatok újraszabályozásának szentelt állam- és kormányfői vitát szerda este az Európai Tanács elnöke. „Az utolsó órákban folytatott konzultációk után őszintén meg kell vallanom, hogy még mindig nincs garancia a megállapodásra. Véleménykülönbségek állnak fenn egyes politikai kérdésekben, és tisztában vagyok azzal, hogy ezeket nehéz lesz áthidalni” – szögezte le a 28 uniós tagország vezetőinek írt, szerda este közzétett meghívólevelében Donald Tusk.

Az EiT elnöke szerint a csütörtöki és pénteki csúcstalálkozó kulcsfontosságú pillanat lesz az Unió egységét, valamint az Egyesült Királyság Európán belüli jövőjét illetően. Tusk ugyanakkor arra is figyelmeztette a vezetőket, hogy a tárgyalások előrehaladott stádiumára való tekintettel most tűnik a legalkalmasabbnak az idő a kompromisszumra.

„Az egységben rejlik az erőnk, amit nem szabad elveszítenünk. Ez kudarc lenne Nagy-Britannia és az Európai Unió számára, de geopolitikai siker azok számára, akik a megosztásunkra törekednek” – mutatott rá az Európai Tanács lengyel nemzetiségű elnöke.

Egy magas rangú EU-tisztviselő szerint négy fő témakör maradt nyitva, amiről politikai szinten kell megállapodniuk a vezetőknek, akik előbb csütörtök délután gyürkőznek neki a brit megállapodás kérdésének, majd második körben péntek reggel egy hamisítatlan „brit reggeli” formájában, amit kétoldalú megbeszélések is fűszerezhetnek.

Az egyik nyitott kérdés a brit reformcsomagból következő egyes változásoknak az EU-szerződésekbe való beillesztése. A második vitás kérdés az eurózóna-tagok és az euróövezeten kívüli országok közötti viszonyrendszer meghatározása, és az utóbbiak számára biztosítandó „vészfék” aktiválását lehetővé tévő feltételek tisztázása. A lezáratlan dossziék közé tartozik még a munkával összefüggő szociális kedvezmények ideiglenes korlátozásának lehetősége a többi uniós munkavállaló esetében. Itt többek között eldöntésre vár még a javasolt védzáradék időtartama (várhatóan maximum hét év), de például a visegrádiak nyomására a gyerekekre vonatkozó családi pótlék indexálásának a konkrét körülményei is.

Végül még mindig függőben van „a mind szorosabb unióról” szóló szerződéses kitétel módosítása, ami szembeállítja a briteket néhány föderalista tagállammal, közük Belgiummal és Luxemburggal. „Egyesek számára ez a megfogalmazás a mélyebb politikai unió megfelelője” – hívta fel a figyelmet egy magas rangú EU-tisztviselő a problémára.

Nevük mellőzését kérő források szerint a fő vitapont nem is a főleg a V4-ek számára kiemelten fontos szociális juttatások, hanem az eurózónán belüli és kívüli országok közötti viszony definiálása körül zajlott. Utóbbi kérdésben némi német támogatással a franciák keményítettek be, de egyes információk szerint a francia-brit csúcstalálkozón sikerült megállapodni a mágikus formulában.

Tusk szerdán megerősítette, hogy a tárgyalások célja egy jogilag kötelező érvényű és visszafordíthatatlan megállapodás elérése, ami kezeli a brit aggodalmakat, miközben mindenki számára kielégítő, és nem ássa alá az alapvető uniós értékeket.

A csúcs másik nagy témája a migrációs válság kezelése lesz. Az EiT elnökének környezetéből egyértelművé tették, hogy a mostani csúcson nem egy új stratégia vagy kezdeményezések megvitatása lesz a cél, hanem egyfajta mérlegkészítés a válságkezelési stratégia végrehajtásáról, és a korábban közösen meghozott intézkedések végrehajtásának megsürgetése.

A csúcsot megelőző napokban olyan nyilatkozatok hangzottak el, illetve cikkek jelentek meg a nemzetközi sajtóban, amelyek a V4-ek és a német vonal közötti összeütközést valószínűsítették. Ha voltak és vannak is eltérő hangsúlyok, a tagállamokat sikerült közös platformra hozni azt illetően, hogy a következő egy hónapban az EU-török cselekvési terv végrehajtása, illetve – aminek számos jele van – továbbfejlesztése, feljavítása élvez majd elsőbbséget.

A V4-ek, akikről egyesek azt a szándékot feltételezték, hogy a macedón határ lezárásának sürgetésével alá kívánják ásni az EU-görög-török háromszögben zajló erőfeszítéseket, megerősítették, hogy javaslataik nem támasztanak versenyt a másik tervnek, hanem kiegészítik azt.

Donald Tusk azt nyilatkozta, hogy Görögország Schengenből történő kizárása nem oldana meg egyetlen problémát sem, és ehelyett a végrehajtásra kell koncentrálni.

„Nem hiszem, hogy konfrontációra kerülne sor (a csúcson), ez nem egy most vagy soha helyzet” – jelentette ki egy nevének mellőzését kérő tagállami forrás.

Egyes megfigyelők szerint az összetűzést inkább csak elnapolják most a márciusi csúcsig, amikor is fontos döntésekre kényszerülhet az EU, ha addigra nem sikerül jelentős mértékben lecsökkenteni a menekültek áradatát. Ahogy egy diplomáciai forrás nyilatkozta, a jelenlegi napi több mint kétezerről legalább egy-két száz főre. Ha addig nem sikerül érvényt szerezni az EU-török cselekvési tervnek, és a görög oldalon sem javul nagyságrendekkel a helyzet, márciusban napirendre kerülhet az addigi stratégia módosítása, ami a V4-ek álláspontja szerint egyet jelenthet egy második védelmi vonal kiépítésével a görög-macedón határon.

Egy nevének mellőzését kérő kelet- és közép-európai forrás szerint ugyanakkor ez nem jelentené feltétlenül a macedón határ lezárását, hanem a menekülthullám kontrollálását.