A V4-ek egy hónapra fiókba teszik a macedón póttervet

A jelek szerint átmenetileg sikerült újrarendezni az EU-n belül a menekültválság kezelésének eltérő megközelítése miatt az utóbbi napokban megbomlani látszó sorokat. Egyelőre prioritás marad a görög-török határ stabilizálása, és a V4-ek által támogatott második macedón védelmi vonal végrehajtása legfeljebb akkor kerülhet napirendre, ha az A-terv végképp nem működik.

A holland külügyminiszter és a magyar EU-ügyi államtitkár keddi nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy átmeneti üzemzavar után, két nappal az EU-csúcs előtt kezd helyreállni a rend az Unió soraiban a migrációs válság kezelésének és azon belül a külső határellenőrzés megerősítésének kívánatos módját illetően.

Bert Koenders, holland külügyminiszter az általános ügyek tanácsának ülését követően „pozitív, konstruktív hozzáállásról, közös felelősségérzetről számolt be az EU28-ak körében. Takács Szabolcs, EU-ügyekért felelős magyar államtitkár pedig újságírók előtt a széles körben Merkel-Sansom tervként ismert elképzelés kulcselemeinek pozitív értékelésével adta értésre, hogy mostanra sikerült mérsékelni a közép- és kelet-európai tagállamok és nyugati partnereik közötti repedéseket.

Az enyhüléshez megfigyelők szerint a V4-ek kormányfőinek előző nap Prágában elfogadott migrációs nyilatkozata is nagy mértékben hozzájárult, amiben egyértelművé tették, hogy a macedón-görög határ esetleges elreteszelése csak egy alternatív terv részét képezi, amennyiben a külső határellenőrzés helyreállítására irányuló jelenlegi stratégia végképp csődöt mond. A holland külügyminiszter mindazonáltal tett egy oldalvágást a visegrádiak felé, amikor megjegyezte, hogy „külön nyilatkozatok nem fognak kiutat mutatni a válságból”.

A V4-ek előző napi nyilatkozata az ülésen is referenciaként szerepelt, és Takács Szabolcs szerint Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság első alelnökének is az volt a véleménye, hogy az állásfoglalás pozitív megközelítést tükröz. A Bizottság előző nap még egyértelműen elutasította azt a megközelítést, ami a macedón határ lezárásával (és így tulajdonképpen Görögország elszigetelésével), és nem pedig „menedzselésével” próbált volna kiutat keresni a válságból.

A holland külügyminiszter eközben sajtótájékoztatóján már szinte kész tényként beszélt olyan folyamatokról, amelyek a Merkel-Sansom tervként elhíresült kezdeményezés részét képezik. Ez egy olyan mechanizmust hozna létre, amely lehetővé tenné az EU területére illegálisan belépők Törökországba való tömeges visszaküldését, majd egy éves kvóta alapján legális áttelepítésüket önkéntes alapon az EU tagállamaiba.

Bert Koenders kedden úgy vélte, hogy mind a három területen előrelépést lát. Először is az EU-török cselekvési terv azon elemének a végrehajtásában, ami alapján Törökországba vissza lehetne küldeni a török-görög határon illegálisan átkelő migránsokat. Ennek előfeltétele, hogy Görögország biztonságos harmadik országként ismerje el török szomszédját. Koenders úgy tudja, hogy Görögország jelenleg mérlegeli ezt a döntést. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a biztonságos ország státuszának elnyeréséhez Törökországnak is törvényeket kellene módosítania, illetve bizonyos nemzetközi konvenciókhoz felzárkóznia.

A terv értelmében aztán a menekülteket egy önkéntes áttelepítési program keretében Törökországból legális úton szállítanák a tagállamokba. A holland külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindennek előfeltétele, hogy előbb jelentősen csökkentsék a menekülthullámot. „Relatíve optimista vagyok az önkéntes áttelepítési program tető alá hozását illetően” – tette hozzá.

A második feladat a görög oldal megerősítése. Koenders szerint Athén az elmúlt hetekben fokozta az erőfeszítéseit és felgyorsította a munkát a regisztrációs állomások, az úgynevezett hot spotok létrehozása érdekében. A külügyminiszter arra is felszólította a tagállamokat, hogy a Frontex-misszió keretében valamennyien siessenek Görögország segítségére. Eddigi hírek szerint csak a tagállamok fele tett ilyen felajánlást.

Végül a harmadik pillérnek a nyugat-balkáni útvonalon zajló menekültáradat lelassítását és ellenőrzés alá vonását nevezte. Ez azonban nem egyenlő a határok lezárásával, hanem a menedékkérők regisztrálásával és megszűrésével – tette hozzá.

A migránsok Törökországba való visszaküldésének lehetőségét, és az önkéntes áttelepítést, ha ez megvalósulna, érdemi változásnak nevezte a magyar EU-ügyi államtitkár is. „Ez sokkal konkrétabb megoldás lenne, de a lényeg, hogy ne legyen kötelező” – jelentette ki Takács Szabolcs.

Az államtitkár szerint mostanra mindenki belátta, hogy a menekültek EU-n belüli elosztása (áthelyezése) nem működik, és azt is, hogy a válságot nem kizárólag ezzel lehet kezelni. Úgy tudni, hogy a holland elnökség is osztja ezt a nézetet, miközben az Európai Bizottság – legalábbis egyelőre – kitart mellette.

A V4-ek kormányfői hétfői prágai nyilatkozatukban elsősorban két területen szólítottak fel előrehaladásra. Először is az európai határ- és parti őrség felállításáról szóló javaslat tanácsi szinten történő mielőbbi elfogadását szorgalmazták. Másodszor pedig síkra szálltak az EU-török cselekvési terv gyors és hiteles eredményeket produkáló végrehajtásáért.

„Az ezen a két területen elért előrehaladás kulcsfontosságú lesz a következő hetekben a migrációs hullám kezelésében, és a visegrádi csoport miniszterelnökei elkötelezettségüket és támogatásukat nyilvánítják ki e tekintetben” – áll a közös nyilatkozatban.

A V4-ek szerint a márciusi EU-csúcs előtti hetek jelzést adnak majd arról, hogy a megtett intézkedések kielégítő eredményeket hoznak-e a 2015-ös események megismétlődésének az elkerülésére.

„Ezzel egy időben egy végrehajtásra kész alternatív póttervet kell kidolgozni arra az esetre, ha a határvédelem terén és a Törökországgal folytatott együttműködésben az eredmények elmaradnak az előzetes várakozásoktól. Márciusban az Európai Tanácsnak kellene ebben az esetben döntenie a soron következő lépésekről.