Menekültek: már a hollandoknak is nekimennek a jogvédők

Az Európai Bizottság nem, az Amnesty International viszont annál elmarasztalóbban kommentálta csütörtökön azt az állítólagos holland tervet, amelynek értelmében egyfajta „menekültcserét” bonyolítanának le az Európai Unió és Törökország között.

A tervet Diderick Sansom, a holland kormánykoalícióban résztevő szociáldemokraták elnöke fedte fel a De Volkskrant című lapnak adott interjúban. A vezető holland politikus szerint az EU soros holland elnöksége egy olyan új EU-török alku nyélbe ütésén fáradozik, aminek keretében az erre kész uniós tagállamok önkéntes alapon évente 150-250 ezer menekültet vennének át Törökországtól az EU területére illegálisan belépő migránsok Ankara által történő visszafogadásáért cserébe.

Az új megoldás keresése a holland elnökségnek azt a bejelentett szándékát tükrözi, hogy heteken belül lényegesen csökkenjen az EU területére Törökországon keresztül érkező menedékkérők száma. Miközben a tagállamok még mindig huzakodnak egymással az Ankarának beígért 3 milliárd eurós pénzügyi támogatás forrásának előteremtéséről, Hága a jelek szerint gyorsabb és praktikusabb módszerek után kutat. A „cserén” alapuló modelltől azt remélik, hogy helyben maradásra ösztönözné a Törökországban tartózkodó több, mint 2,5 millió menekültet.

„Egy nagy volumenű menekült-áttelepítési program Törökországból Európába jó ötlet, de ezt a határt illegálisan átlépők azonnali visszafogadásának feltételéül szabni az emberi életekkel való kufárkodással ér fel” – bírálta a tervet John Dalhuisen, az AI európai és közép-ázsiai regionális igazgatója.

A szervezet igazgatója szerint Törökországnak biztonságos harmadik országgá minősítése azért, hogy a menedékjogi eljárás és kérelem benyújtásának mellőzésével emberek tízezreit Görögországból a tengeren visszazsuppolják, az európai és a nemzetközi jog kirívó megsértésének számítana. Erre az aspektusra, nem a konkrét ügy kapcsán a Bizottság illetékes szóvivője is felhívta a figyelmet, amikor emlékeztetett rá, hogy a genfi konvenció értelmében minden menedékkérőnek joga van menedékjogi kérelmet benyújtani, és nem lehet őket csak úgy visszaküldeni.

„Bármilyen áttelepítési javaslat, amit a határok tényleges lezárásától és emberek tízezreinek illegális visszaküldésétől tesznek függővé, miközben megtagadják számukra a menedékjogi eljárásokhoz való hozzáférést, morális csőddel ér fel. A globális menekültválságra adott páneurópai válasz hosszú ideje várat magára, ezért megoldások kellenek, még pedig gyorsan. De nem lehet mentség a törvényszegésre és a nemzetközi kötelezettségek felrúgására a folyamatban” – hangsúlyozta az Amnesty International regionális igazgatója.

Dalhuisen úgy vélte, hogy Törökországot nem lehet biztonságos országnak tekinteni a menekültek számára, mivel még sok saját állampolgára számára sem az. Arra is emlékeztetett, hogy a török hatóságok az elmúlt hónapokban illegálisan küldtek vissza menedékkérőket Irakba és Szíriába, míg a más országokból érkezőknek akár évekig is várniuk kell, mielőtt a kérelmüket egyáltalán meghallgatják.

Natasha Bertaud, a Bizottság szóvivője arra is emlékeztetett, hogy a Bizottság a tavalyi év végén javaslatot tett egy önkéntes alapon történő humanitárius célú befogadási programra Törökországból, anélkül, hogy a javaslat bármilyen számot is tartalmazott volna. A javaslat jelenleg a Tanács előtt hever.