Nem hagyták magukat a lengyelek az EP előtt

  • Nem ért egyet az országa ellen indult jogállamisági eljárással, és a Velencei Bizottság majdani ajánlásainak a végrehajtását sem ígérte meg, de áll az európai intézményekkel folytatandó párbeszéd elébe Beata Szydlo, lengyel kormányfő, aki négyszer kért és kapott szót a lengyelországi helyzetről kedden rendezett európai parlamenti vitán, amely néhány kisebb epizódtól eltekintve higgadt légkörben zajlott.
  • A lengyel miniszterelnök kedden az Európai Parlament plenáris ülésén hangsúlyozta, hogy országa nem érdemelte ki az Európai Bizottság figyelmét és vizsgálódását, többször is megismételve, hogy Varsó szilárd véleménye szerint nem vétett a jogállamiság elvei ellen.
  • Beata Szydlo azt az álláspontot is következetesen képviselte a több mint három órás vita során, hogy a rajta és kormányán számon kért problémák kizárólag Lengyelországra tartoznak, és a lengyel parlament az egyedüli megfelelő hely ezeknek a kérdéseknek a megvitatására.

A lengyel miniszterelnök kedden az Európai Parlament plenáris ülésén hangsúlyozta, hogy országa nem érdemelte ki az Európai Bizottság figyelmét és vizsgálódását, többször is megismételve, hogy Varsó szilárd véleménye szerint nem vétett a jogállamiság elvei ellen. Beata Szydlo azt az álláspontot is következetesen képviselte a több mint három órás vita során, hogy a rajta és kormányán számon kért problémák kizárólag Lengyelországra tartoznak, és a lengyel parlament az egyedüli megfelelő hely ezeknek a kérdéseknek a megvitatására.

A jobboldali Jog- és Igazságosság (PiS) párt soraiból kikerült kormányfő ugyanakkor mindvégig igyekezett higgadtnak maradni a vita során, és nem győzte hangsúlyozni, hogy készen áll a párbeszédre az európai intézményekkel.

„Igazságtalanságot érzek, de eljöttem, úgy éreztem, hogy itt a helyem” – mondta.

Szydlo mindazonáltal Guy Verhofstadtnak, az európai liberálisok vezérének többszöri unszolása ellenére sem volt hajlandó ígéretet tenni arra, hogy kormánya követni fogja, és végre fogja-e hajtani a Velencei Bizottság lengyel alkotmánybírósági törvény módosításáról várhatóan márciusra elkészülő véleményét, akkor is, ha az negatív. „A vélemény még nem készült el. Ha majd kézhez kapjuk, alaposan ki fogjuk elemezni” – mondta.

Az Európai Bizottság múlt szerdán döntött a jogállamisági keret aktiválásáról a lengyel alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása miatt, ami a testület aggodalmai szerint felvetheti a jogállamiság elveinek rendszerszintű sérülését, miután az állami szervek az alkotmánybíróság két döntését is figyelmen kívül hagyta és nem hajlandó végrehajtani. A Bizottság ezzel párhuzamosan folytatja a varsói kormánnyal a konzultációkat (alapvetően levelezés szintjén) a médiatörvény módosításáról, amely Brüsszel előzetes értékelésének értelmében teljesen a kormány, pontosabban a pénzügyminiszter alá rendeli a közmédia vezetőinek kinevezési jogát.

Beata Szydlo – aki a hosszúra nyílt plenáris vita során négyszer kapott szót – bevezetőjében nagy gondot fordított arra, hogy megvilágítsa a vitatott döntések hátterét és tartalmát. Emlékeztetett rá, hogy az előző kormánnyal szemben, amely az alkotmánybíróság tagjainak többségét maga nevezte ki, a jelenlegi kabinet a 15 tagnak csak kevesebb, mint a felét nevezi ki. „Mi soha nem törekedtünk a többség elérésére, hanem csak a megbomlott egyensúly helyreállítására” – mutatott rá, arra is felhívva a figyelmet, hogy a 15 alkotmánybíró közül nyolcat az ellenzék jelölhet.

„Az új szabályok alapján az Önök pártja által állított három alkotmánybíró blokkolhatja a testület döntéseit. Az önök törvénymódosítása kiiktatja és megbénítja az alkotmánybíróság működését” – replikázott a belga Guy Verhofstadt. „Az alkotmánybírságról szóló vita politikai, nem pedig jogi természetű. Ez belső lengyel ügy” – fogalmazott a miniszterelnök.

A lengyel kormányfő – mintegy a korábbi magyar receptet követve – az alkotmánybíróság és a médiatörvény kapcsán is hangsúlyozta, hogy hasonlók más uniós tagállamok törvényeiben és gyakorlatában is előfordulnak. Guy Verhofstadt, aki a bírálók közül talán a legkonkrétabb érveket hozta fel, erre úgy reagált, hogy miközben igaz az állítás, viszont egyetlen más tagállamban sem fordul elő valamennyi lengyeleknél bírált elem egy időben.

Szydlo a médiatörvény módosítását azzal az érvvel vette védelmébe, hogy kormánya csak egy régóta létezett problémát kívánt orvosolni, amikor szétválasztotta a médiaszabályozó hatóságot és a közmédiumok vezetőségét, mivel az európai gyakorlattal ellentétben az előbbi ellenőrizte az utóbbit is.

Günther Oettinger, a médiaügyekért is felelős biztos ugyanakkor pontról-pontra elsorolta, miért adhat okot aggodalomra a törvénymódosítás, ami a kormány, lényegében a pénzügyminiszter hatáskörébe utalja a közmédia vezetőinek kinevezését és menesztését is.

A lengyel kormányfő a vita vége felé közeledve, offenzívebb hangra váltva kifogásolta, hogy a képviselők nem tettek fel kérdéseket az általuk bírált intézkedések részleteiről, amiből ő arra következtet, hogy talán nincs is olyan nagy probléma.

Több felszólaló is, így a néppárti Gonzalez Pons fontosnak nevezte, hogy ne törjenek előre pálcát Varsó felett, és adjanak időt a Bizottságnak az eljárás lefolytatására. Miközben a német képviselők (főleg a néppártiak) a vita személyeskedésbe torkollásától tartva szolídan háttérbe vonultak, addig az EP lengyel tagjai – és elsősorban közülük is a kormánnyal szimpatizálók – nagy aktivitással utasították el azt, hogy „az EU beavatkozik a lengyel belügyekbe”. De, Syed Kamall, a Jog és Igazságosság Pártját is magába foglaló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) brit konzervatív frakcióvezetője is kritizálta a lengyel kormány tetemre hívását, aminek szerinte egyértelműen köze van a varsói kabinet eurószkeptikusa hozzáállásához. „Ne lepődjenek meg, ha a lengyel választók eurószkeptikusokra fognak szavazni, mint Magyarországon, Franciaországban és máshol” – szögezte le a brit honatya.

A kettős mérce vádja is előkerült: a PiS EP-képviselője, Legutko szerint Európa az előző kormánnyal szemben messze elnézőbbnek bizonyult.

Beata Szydlo többször is kiemelt hangsúllyal szólt arról, hogy a lengyel nép számára mennyire fontos a szuverenitás, és a történelem azt tanította az országnak, hogy soha sem sült ki jó dolog belőle, ha mások akarták megmondani, mit tegyen.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke ennél a pontnál meglehetősen határozottan tette helyre (illetve próbálta helyre tenni a miniszterelnököt). Akit emlékeztetett arra, hogy Lengyelország ezeréves történelme során még soha sem volt annyira független és szuverén, mint amikor saját elhatározásából az EU tagja lett. Arra is felhívta a figyelmét, hogy minden tagállam elfogadta és ratifikálta az uniós alapszerződést, amivel azt a kötelezettséget is magára vette, hogy az Európai Bizottság indokolt esetben nyomon követheti a jogállamiság érvényesülését, az EP vitát tarthat Lengyelországról is, és szavai szerint még más tagállamok, uniós partnerek is megkérdőjelezhetik egyes lépéseit. „Nem lehet elbújni a nemzeti szuverenitás mögé” – hangsúlyozta.

Az alkotmánybírósági ügyről szólva Timmermans megjegyezte, hogy a kormány és az új parlament minden alkotmánybírósági kinevezést visszavont, köztük olyanokat is, amiket a testület jóváhagyott. Azt is felrótta a lengyel kormánynak, hogy miért nem várta meg a törvénymódosítás végrehajtásával a Velencei Bizottság véleményét. Szydlo erre röviden azt válaszolta, hogy azt az EP és a Bizottság sem várta meg, mielőtt megnyitotta volna a lengyel dossziét.

„A hatalmi ágak egymástól való elválasztása valamennyiünk számára fontos kérdés” – zárta szavait a Bizottság első alelnöke, aki hozzátette, hogy konstruktív párbeszédre számít a lengyel kormánnyal.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Elérte a 200%-ot a görög államadósság

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos költségvetési lazítások következményeként jelentősen emelkedett az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a harmadik negyedév végére az előző negyedévvel és az egy évvel korábbival összevetve az Európai Unióban, és az euróövezetben egyaránt.

Read More »

Autópiac 2020: a nyertesek is veszítettek

Furcsa év volt 2020. Az éves értékelések általában arról szólnak, hogy mely márkák tudták növelni eladásaikat és melyek hoztak gyengébb eladási számokat, mint az előző évben. Tavaly viszont közel negyedével csökkent az európai, és közel ötödével a magyarországi autópiac, így azok a márkák, amelyek ennél kisebb csökkenéssel megúszták, már elégedettek lehetnek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás